Demeter Károly (tanár)

tanár

Demeter Károly (Kolozsvár[1] vagy Marosvásárhely,[2] 1852 – Marosvásárhely, 1890. március 12.) bölcsészdoktor, református kollégiumi tanár, Erdély legjelentősebb mohakutatója.[3] Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Demet.”.

Demeter Károly
Született1852
Kolozsvár vagy Marosvásárhely
Elhunyt1890. március 12.
Marosvásárhely
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcsészdoktor,
pedagógus,
mohakutató
SablonWikidataSegítség

A középiskolát a kolozsvári református kollégiumban végezte 1870-ben. Ezután 1875-ig a bécsi egyetemen hallgatott természetrajzot, vegytant, bonc-, élet- és szövettant és más orvostudományi tárgyakat. 1873-tól 1875-ig ugyanott a vegytani tanszék mellett mint demonstrátor működött. 1877. április 7-én a marosvásárhelyi református elöljáróság meghívta a vegytani és természetrajzi tárgyak tanítására. Az 1877–1878-as iskolai év elején megkezdte előadásait. 1878. június 19-én megválasztották rendes tanárnak; év szeptember 14-étől 1880. szeptemberig az elöljárósági gyűlések jegyzője volt. 1880–1881-ben a kolozsvári egyetemen a természetrajzi előadásokat hallgatta, és e tárgyban tudományos kutatásokat végzett. 1881 júniusában bölcseleti doktori oklevelet nyert.

38 évesen, tüdővészben halálozott el.[4]

Munkássága

szerkesztés

Erdély valamennyi érdekes területét átkutatva több mint húsz mohafajtát fedezett fel; gyűjteménye darabjai különböző erdélyi botanikai gyűjteményébe kerültek.[3][5]

Alapító tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek,[6] és tagja a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulatnak.[7]

  • Az Urticaceák szövettanához, különös tekintettel a Boehmeria bilobára, írta Demeter Károly Marosvásárhelyi ev. ref. colleg. r. tanár. Két fényképnyomatú táblával. Kolozsvár. Nyom. K. Papp Miklós örök. 1881. 43 p.[8]
  • Kézirata: Adatok a Székelyföld mohflórájához; a Magyar Tudományos Akadémiához adta be.
  • Mintegy száz[4] cikke a Keletben (1871. Bécsi levelek), a Marosvásárhelyi ev. ref. kollegium Értesítőjében (1879. Miben áll a vegytannak, mint természettudománynak feladata. Székfoglalója), a Magyar Növénytani Lapokban (1881. Rosanoff-féle kristálycsoportok, 1885. Könyvismertetés, 1886. A magyar birodalom mohflórája), az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-Természettudományi Értesítőjében (1884–85. Bryologiai jegyzetek Erdélyből és könyvismertetés, 1886. Pussinia Helianthi Schwein.), a Hedwigiában (Lipcse, 1884. Entodon Transylvanius spec. nov.), a Természettudományi Közlönyben (1884–87. 1890. Az erdélyi mohokról, Az épületfagombáról), az Egyetértésben (1888. 143. sz. Egy múlt századbeli természettudós hazánkfia, Hedwig János) jelent meg.
  1. Szinnyei és Magyar életrajzi lexikon
  2. Oláh-Gál Róbert: Az első marosvásárhelyi doktorok. Népújság, LXIV. évf. 137. sz. (2012. június 16.) arch Hozzáférés: 2013. október 2.
  3. a b Bolyaisok Világtalálkozója: egész napos gazdag program. Új Magyar Szó, (2012. szeptember 2.)
  4. a b Kiss Székely Zoltán: A természet kalendáriuma XVI. Népújság, LXIV. évf. 196. sz. (2012. augusztus 25.) arch Hozzáférés: 2013. október 2.
  5. Orbán Sándor: A magyarországi mohászat rövid története. Studia Botanica Hungarica, XXV. évf. (1994) 101. o.
  6. Az Erdélyi Múzeum-Egylet névkönyve. Kolozsvár: Ajtai K. Albert. 1903. 10. o.  
  7. A Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat tagjainak névsora 1879. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
  8. Könyvismertetések. In: Magyar növénytani lapok 5 (54–55), 81–82. o. – A folyóirat tartalomjegyzéke a MATARKA honlapján (html) (magyar) (Hozzáférés: 2012. december 5.)

További információk

szerkesztés