A diadémszifaka (Propithecus diadema) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és az ugrómakifélék (Indriidae) családjába tartozó faj.

Diadémszifaka
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Félmajmok (Strepsirrhini)
Család: Ugrómakifélék (Indriidae)
Nem: Propithecus
Faj: P. diadema
Tudományos név
Propithecus diadema
(Bennett, 1832)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Diadémszifaka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Diadémszifaka témájú médiaállományokat és Diadémszifaka témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Madagaszkár szigetén honos, a keleti partvidék egyre fogyatkozó esőerdeinek lakója.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 45–53 centiméter között található, súlya 4–6 kilogramm. Farka nagyjából ugyanolyan hosszú, mint a teste. Nevét a fején található fehér színű szőrkoszorúról kapta. A faj színes bundát visel. Az arcrész fekete színű, háta szürke, végtagjai narancssárgák, kéz- és lábfeje fekete. A hátsó lábak erősek és nagyobbak a mellsőknél, hogy megkönnyítsék az ágak közti nekirugaszkodást.

Életmódja szerkesztés

Életük nagy részét a lombkoronaszinten töltik. Nappal aktív, de a legforróbb órákat pihenéssel töltik. Növényevő faj, virágokkal, levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása szerkesztés

 

A diadémszifaka kisebb családi csoportokban él, melyek többnyire 6–8 tagúak. A családból egyetlen pár szaporodik. A nőstény mintegy 150 napig tartó vemhességi idő után egyetlen utódot hoz a világra. A fiatal állat mintegy hat hónapos korára kezd el szilárd táplálékot is fogyasztani, és 16 és 20 hónapos kora között válik ivaréretté.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A diadémszifakát az élőhelyeit érintő nagyarányú erdőirtás érinti a legsúlyosabban. Vadászata korábban nem volt jellemző, mert a szifakák tabu alatt álltak, de mára már kezdenek elkopni ezek a tilalmak. A Természetvédelmi Világszövetség a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt.

Képek szerkesztés

További információk szerkesztés