Sebészi műszerek

(Dissector szócikkből átirányítva)

Sebészi műszer minden olyan, általában fémből készült eszköz, amit a sebész a beavatkozás elvégzése során használ. Ezek elhelyezésére a nagy műszerasztal és a Sonnenburg-asztal szolgál, mindkettőnek meghatározott rendje van. A Sonnenburg-asztal helyezkedik el a beteghez közel, ezen vannak az éppen aktuálisan szükséges műszerek.

Szikék

Műszercsoportok szerkesztés

  1. Szövetek szétválasztásának műszerei
  2. Vérzéscsillapítás műszerei
  3. Rögzítés és feltárás műszerei
  4. Speciális műszerek
  5. Szövetek egyesítésének műszerei

Szövetek szétválasztásának műszerei szerkesztés

Szikék

  • hagyományos
  • cserélhető pengéjű
  • egyszer használatos, eldobható

Ollók

  • egyenes vagy hajlított
  • hegyes-hegyes, hegyes-tompa, tompa-tompa
  • Cooper-olló: tompa-tompa hajlított, zömök olló, varróanyag vágásához
  • Mayo-olló: tompa-tompa hajlított, karcsú olló, preparáláshoz
  • peritoneumolló: gombos, egyenes olló, hashártya vágásához
  • térdes olló: érlumen megnyitásához

Ollók tartása: mindig az 1. és 4. ujjak vannak a gyűrűkben, a 2. ujj a forgáspontnál támaszt.

Vérzéscsillapítás műszerei szerkesztés

Érfogók: az érlumen végleges elzárására használhatók. Roncsolják az ér intimáját. Inkább kis erek lefogására használják.

  • Pean: lehet egyenes vagy hajlított, de nincs fog a végén
  • Kocher: mint a Pean, de ennek fog van a végén
  • moszkító: a legkisebb Pean és Kocher
  • Lumnitzer: a legnagyobb hajlított Kocher, peritoneum kifogására, törlő befogására használható, érfogóként nagyon ritkán alkalmazzák!

Deschamps-tű: aláöltésre, ligatúra elhelyezésére használható. Van belőle jobb és bal oldali

Elektrokoagulátor: hőhatással zárja el az ereket. Lehet monopoliáris és bipoláris. Vágó funkciója is van.

Rögzítés és feltárás műszerei szerkesztés

Rögzítés szerkesztés

Szövetek rögzítéséhez

A csipeszeket tollszár-tartással kell fogni.

Textíliák rögzítéséhez

  • cserebogár: rövid, 8-as alakú, hegyes műszer, a műtéti izolálótextiliák rögzítéséhez
  • Backhaus féle kendőfogó: hasonló, fogószerű kivitelben
  • Doyen: nagyobb, szögletes idomú, szövetek textilekhez való rögzítésére
  • peritoneumfogó: a második izolálási vonal kialakításánál van kulcsszerepe, a peritoneum megfogására használható
  • Lumnitzer: igen sokoldalú eszköz, műszerek a nagy műszerasztalól a Sonnenburg-asztalra való helyezésére is használható

Feltárás szerkesztés

Kampók és lapocok

  • lapocok: egyetlen, széles, kampószerűen álló végük van
  • kampók:
    • francia vagy Langenbeck lapos kialakításúak
    • kosaras kampók 2-, 4-, 6-, 8-ágúak
    • speciális (Amerikai; Szent Márk )
  • sebhorgok: egy, hegyes végük van
  • spatulák: a kívánt alakra hajlíthatók

Önfeltárók

Speciális műszerek szerkesztés

Bélfogók: hosszában rovátkolt fogók, gyakran gumicsővel.

Dissectorok: az egyik legnagyobb speciális műszer, melyet gyakran műszerek megfogására használnak Érleszorítók: az érlumen reverzíbilis elzárását teszik lehetővé.

Szerv- és szövetfogók

  • Museux: tumorok kicsípésére való
  • Volkmann-féle kanál: éles szélű kanál, szövetdarabok kiemelésére
  • Luer-féle tracheakanül: lehet fémből és műanyagból is
  • raspatórium: a csonthártya eltávolítására való (bécsi, kaparaspa)
  • gipszvágó olló
  • porcolló
  • vésők, kalapács
  • csontcsípő

Szövetek egyesítésének műszerei szerkesztés

Tűfogók szerkesztés

  • Mathieu: hagyományos tűkhöz való, marokkal zárható, végén zárszerkezettel
  • Hegar: gyűrűs fogású, atraumatikus tűkhöz való
  • Zweifel: erővágó-szerű áttétellel működik, alakra a Mathieu-höz hasonló

Sebészi tűk szerkesztés

  • bőrtűk: vágóélük van, a keresztmetszetük háromszög alakú, ívük a kör 1/4-e vagy 3/8-a (jele B)
  • izomtűk: szintén háromszög alakú kereszmetszet, az ív 1/2-es vagy 5/8-os (jele G) . A bőr- és izomtűket nem lehet alkalmazni érben, bélben, parenchymás szervekben, illetve ott, ahol nagy vérzésre lehet számítani.
  • Bassinitűk: vágó élük van, keresztmetszete háromszög alakú, ív , (jele Ga)
  • serosa: kerek keresztmetszet, az ív tetszőleges lehet, hegyes. Erek, belek, idegek öltésénél használható. (jele Pb)
  • parenchyma: kerek keresztmetszet, de tompa vég (nem okoz epeszivárgást)
  • atraumatikus: a varróanyag a tű folytatásában halad, így nem feszíti szét a szúrcsatornát
  • sokszögű tű: hegszövet öltéséhez használható

Lásd még: Sebészi tűk és varróanyagok

Varróanyagok szerkesztés

Def.: Természetes, vagy szintetikus anyagok, amelyek összetartó erőként szerepelhetnek a szövetszélek, szövetfelszínek között, amíg egy tartós, kötőszövetes összeköttetés kialakul a sebfelszínek között.

A jó varróanyag jellemzői: (fizikai, kémiai és biológiai jellemzők)

  • megfelelő szakító- és nyújtási szilárdság
  • jó csomózhatóság és csomótartás
  • könnyen kezelhető
  • monofil, sima felület
  • fűrész- és vágóhatás nélküli
  • jól sterilezhető
  • enzimekkel szemben ellenáll (csak ha nem felszívódó)
  • ellenállóak savakkal, lúgokkal, baktériumokkal szemben is
  • nem okoz oedemát, nem toxikus, nem allergizál, nem drenál
  • nem karcinogén
  • kis szöveti reakciót okoz

Nem felszívódó varróanyagok:

  • selyem
  • len
  • fém
  • mesterséges: poliamid, poliészter, polipropilén, polibutészter, politetrafluoroetilén (PTFE)

Felszívódó varróanyagok:

  • catgut
  • kollagén
  • poliglikolsav
  • poliglükonát
  • polidioxanon

Varróanyagok száljellege

  • MONOPHIL: gyengék, kis vágóhatással rendelkeznek, nem vezetik a kórokozókat
  • POLIPHIL: erősek, vezetik a kórokozókat a szálak között, van sodrott (twisted) és fonott (braided) formája
  • PSEUDOMONOPHIL (monofilamentizált poliphil): erősek, nem drenálnak, kis vágóhatással rendelkeznek

Reakcióindex: a varróanyag átmérője osztva a reakcióudvar átmérőjével.

Kapcsok → Michel-kapcsok szerkesztés

Kapocsrakó csipesszel lehet felhelyezni, kapocsszedő csipesszel lehet eltávolítani. Stapler = kapocsrakó gép, történeti szempontból fontos a Petz-féle gép. Szép sebgyógyulást eredményez. Olyan helyen használják, ahol a sebgyógyulás esztétikája fontosabb, mint a varrat teherbírása (például nyaki sebeknél).

Asztalrendek szerkesztés

A műtőben a műszerek tárolására két asztal szolgál, a nagy műszerasztal és a kisebbik Sonnenburg asztal, amiről műszerel a műtősszakasszisztens. A műtét kezdetén az előreláthatólag szükséges eszközöket helyezi fel a Sonnenburg-asztalra, ahonnan a nagy műszerasztalra nem szabad műszereket visszahelyezni, mert ezek vérrel, illetve más, nem steril anyagokkal szennyeződhettek.

A nagy műszerasztal rendje szerkesztés

A nagy műszerasztalon a műszercsoportoknak megfelelően helyezzük el a műszereket. Középre tesszük a cserebogarakat, Doyeneket és az ollókat. A tűfogók az asztal betegtől távolabbi (könnyebb érthetőség kedvéért: alsó) szélére, középre kerülnek, tőlük balra az anatómiai, jobbra a sebészi csipeszek. A feltáró műszerek helye az asztal bal felső sarka. A bal alsó sarokba kerülnek a speciális műszerek, a fogászcsipeszek az anatómiai csipeszektől balra. A tűk a felső szélen, középen vannak, a tűk és a feltárók közé a szikék kerülnek. A jobb alsó sarokban vannak a vérzéscsillapítás műszerei, a jobb felső sarokban a törlők és izolációs textilek. A jobb felső sarokban van ezenkívül egy Lumniczer, benne jódos gézzel, a műtéti terület fertőtlenítéséhez.

A Sonnenburg-asztal rendje szerkesztés

A Sonnenburg-asztalra minden műtősszakasszisztens egy, a szakképzés során tanult séma szerint helyezi fel a műszereket. A Sonnenburg-asztal általános rendje egy meghatározott sémát követ, mely a műtétet műszerelő műtősnők számára irányadó. Az asztal közepén a Doyenek és cserebogarak, a jobb szélén pedig a peritoneumfogók és érfogók találhatóak. Az operatőr területén egy szike, egy anatómiai és egy sebészi csipesz, egy Cooper-olló és egy Mayo-olló, az asszisztens területén egy Cooper-olló, egy anatómiai és egy sebészi csipesz, a műtősnő területén pedig csak egy Cooper-olló található. Az asztal betegtől távolabbi részére készítjük a tűfogót, befogott tűvel és fonallal, ez az egyetlen műszer, amelynek a hegye kifelé áll.

Bőr- és izommetszéshez szerkesztés

Bőr- és izommetszéshez 4 cserebogárra, és a seb méretétől függően 4 vagy 6 Doyenre, a seb zárásához izom- és bőrtű szükséges

Laparotomiához (a hasüreg megnyitásához) szerkesztés

6 cserebogarat, 6 Doyent és 6 peritoneumfogót és az operatőrnek egy peritoneumollót teszünk fel a Sonnenburg-asztalra a műtét kezdetén. A későbbiekben szükség lesz hasi feltáróra is.

Hasfalzáráshoz szerkesztés

Szükség van serosatűre, izom- és bőrtűre.

Vénapreparáláshoz és -kanüláláshoz szerkesztés

Szükség van a bőr- és izommetszésnél említett műszereken kívül egy térd ollóra a vénafal V alakú bemetszéséhez, fogászcsipeszre a vénafal rögzítéséhez a kanül bevezetése során, és természetesen az előre elkészített kanülre.

A Backhaus-csíptető egy a sebészetben használatos rugós horog. A műtét közben a műtött területet körülhatároló lepedők és kendők rögzítésére szolgál.

A dissector egy az orvostudományban használatos eszköz. Leginkább a sebészetben és annak minden ágában alkalmazzák képletek kifejtésére, szétválasztására, preparálására.

A Mathieu-tűfogó a sebészetben leginkább használt rugós tűfogó. (Raoul Mathieu párizsi műszerész fejlesztette ki.)

A Kjelland-fogó egy a sebészetben alkalmazott műszer. Jellemzői: egyenes fogó, a kanalak csúsztatható zárban keresztezik egymást, a kanál csekély bajonettszerű hajlata a medence görbülete felé

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés