Disszociációfok
A disszociációfok a kémiában előforduló szakkifejezés. Az egyensúlyhoz vezető reakcióknál megmutatja, hogy mennyi a disszociált anyagmennyiség az összes kiindulási anyagmennyiséghez viszonyítva.[1][2]
- ,
Oldatok esetén a disszociációfokot általában csak a gyenge savakra vagy bázisokra alkalmazzuk; erős savak vagy bázisok esetében ugyanis a tömény oldatok kivételével 100%-os a disszociáció. A disszociációfokot általában (α) alfával jelölik; 0 és 1 közötti értéket vehet fel. Kiszámítható a disszociációs állandó és a koncentráció ismeretében.[3]
A disszociációfok és a disszociációs állandó közti összefüggést az Ostwald-féle hígítási törvény adja meg:
ahol Ks a savi disszociációs állandó, c a mol/dm³-ben kifejezett koncentráció.
Több nagyságrendbeli különbségeknél a nevező elhanyagolható, így a disszociációfok a savi disszociációs állandó négyzetgyöke lesz. Bázisokkal hasonlóan kell számolni, annyi különbséggel, hogy savállandó helyett bázisállandót (Kb) kell venni.
Például:
- salétromossav:
- koncentráció: 0,01 mol/dm³
- Ks: 4·10−4
- Ks = cα² / 1−α
- Ebből: α = 1,81·10−2 → 1,81%
Források
szerkesztés- ↑ degree of dissociation, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry
- ↑ Veszprémi Tamás. 7.3. Homogén és heterogén egyensúlyok, Általános kémia. Budapest: Akadémiai kiadó, 250. o. (2008). ISBN 978-963-05-8617-7
- ↑ Szakács László ‒ Mörtl Mária ‒ Knausz Dezső: Általános kémiai példatár