Doljani (Bihács)
Doljani (szerbül: Дољани) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
| Doljani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 479 m |
| Terület | 28,33 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 40′ 41″, k. h. 15° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 44° 40′ 41″, k. h. 15° 59′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bihács központjától légvonalban 17, közúton 23 km-re délkeletre, az Una mentén fekszik. Kosta Kovačević 1887-ben így ír róla: Lipáról a Baraćuša-hegyen átmenve, kétórányi sétára nyugatra fekszik Doljani falu, ahol 65 ortodox ház található. Doljani falu a Ljutoča-hegytől a három órányi távolságra lévő Orašac városáig húzódik. Nagyon meredek és sziklás falu, így gyalogosan is nehéz megkerülni, nemhogy lóháton. A házak annyira szétszórtak, hogy nem lehet látni egyiktől a másikat. Doljani valószínűleg a nagy távolság és elhelyezkedés miatt kapta a nevét. Doljaniban van egy több mint 20 méter hosszú régi fal. Azt mondják, hogy a fal egykor templom volt. A kezdeti időkben, tudniillik az oszmán megszállás előtt a Bihács-vidék minden tájáról találkoztak ott emberek, de ma már egyre kevesebben jönnek, mert a környező helyeken is elkezdtek templomokat építeni, és ma már nem kell az embereknek egy helyre jönni a szentáldozáshoz. Doljani faluban van egy víz (forrás), melynek neve Kraljevac, a másik neve pedig Vukaševac. Kicsit távolabb ezektől a forrásoktól egy nagy kivájt emberi láb van a kőben, és ez alatt ugyanazon a kövön egy másik alak, mint egy lóláb. Az emberek azt mondják ezekről a jelekről, hogy Mark Kraljević és lova Šarina lába. Ezen kívül Doljaniban számos fal és barlang található, amelyeket nehéz megközelíteni és látogatni.[1]
Népessége szerkesztés
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 154 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 154 | 0 |
Története szerkesztés
A település bizonyos régiói az emberiség fejlődésének mindhárom korszakában lakottak voltak, de ezek a lakott helyek többször változtak. Az Una felett egy alacson dombon a Zorić Vrh nevű magaslaton őskori település volt. A római korban a Crkvina nevű helyen, a középkorban pedig Stoparušán állt település, ahol a török előtti időkből templom maradványa is került elő, a templom körül pedig több középkori sírkő is található.[3]
Lakói főként állattenyésztéssel foglalkoztak, közülük többen rendelkeztek Dubovsko és Medjugorje területén pásztorházakkal. Később néhányan közülük Amerikában is dolgoztak, az Unán pedig malmok dübörögtek.[3]
Nevezetességei szerkesztés
- Határában található az Una egyik csodálatos zuhataga a Štrbački buk, melyet a lekoptatott sziklákon és a travertin gátakon átcsapódó, gyorsan áramló víz alakított ki. Ezen a helyen a legszebbek az Una folyó vízesései, melyekhez egy jól karbantartott ösvény vezet.
- Pratnice várának romja. Mali Ljutoč dombjától délre, Doljani falutól északnyugatra, egy bizonyos Kuk nevű helyen, közvetlenül az Una folyó jobb partján található. A várnak egy hosszú és 90 m széles fennsíkon állt, nyugati, déli és keleti oldalán meredek hegyoldalak védték, míg északról a vár mögötti terasz síkjával egy vonalban keresztirányú kőfal oltalmazta. Ez a keresztirányú fal 86 m hosszban egyenes vonalban húzódott egyik hegyfoktól a másikig, kívülről 6 m, belülről kb 2 m magas volt.[4]
- Doljani falutól északnyugatra két völgy között egy alacsony, nem túl jól látható domb tetejét koronázza az a vár, amelyet a vidék lakossága Čardaknak hív. Ez egy a délnyugatról északkeletre húzódó, délkelet felé szűkülő, délnyugatról északkeletre húzódó, 370 méteres maximális szélességű, délkeletre szűkülő, körös-körül egyszerű kősánccal körülvett platón állt. Az északkeleti oldalról a szintet körülölelő keresztirányú sánc középen halomszerűen van megemelve, a mezőtől 5 m-ig, belülről 2 m-ig magasodik, és előtte 50 cm mély árok van. A másik három oldalon a sánc magassága belül jelentéktelen, de nagyon eltér a mezei oldaltól, így a keleti oldalon eléri a 6 m-t, a nyugati oldalon az északi részen az 5 m-t, a déli része 3 m, a délnyugati fokon pedig csak 2 m.[4]
- A falu területén, a Crkvina nevű helyen 1895-ben egy négyszögletes alaprajzú, nagy apszissal rendelkező késő ókori templom maradványait ásták ki a földből. Az építés módja alapján K. Kovačević az építmény korát az 5.- 6. századra tette. A romok közül római sírkő felirat töredékét és egy japodi stílusú urnát is kiástak, amelyek Aurelius Clementinusról és Aurelius Maximusról emlékeznek meg.[5]
- Az Una jobb partja feletti félhold alakú Klišević-fennsíkon kettős őskori vár maradványa található. A Mala Gradina 165x95 méteres, a Velika Gradina egy 265x245 méteres területen fekszik, mely két erődítményt falak és árok választja el egymástól. Korukat Václav Radímsky a bronzkorra és a vaskorra tette.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kosta Kovačević: Bosanska vila - Bihačka parohija. Glasnik Zemaljskog Muzeja, 1887. (Hozzáférés: 2023. december 22.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ a b Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 23.)
- ↑ a b Wenzel Radímsky. Prähistorisches Wallhauten im Bezirke Bihać. Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und der Herzegowina, 108. o. (1896). Hozzáférés ideje: 2023. december 22.
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 11.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
További információk szerkesztés
|
Ez a bosznia-hercegovinai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
