Főmenü megnyitása
Evelyn De Morgan: Drüasz

A Drüaszok (Δρυάδες dryasok, dryadok) a fák lelkei a görög mitológiában. A görög drys jelentése „tölgy”, az Indo-Európai nyelvekben a derew(o)- „fa” vagy „erdő”. Ekképpen a drüaszok speciálisan a tölgyfák nimfái, bár általános értelemben is megjelennek a fák nimfáiként. „Ezek az istenségek sokszor háttérbe szorultak a költeményekben megjelenő és kultuszokban tisztelt isten alakok mögött”.[1]

A kőrisfa nimfáinak neve Meliák. A kőrisfa leányzók (Andraszteia, Ida és Melissza) ringatták és nevelték a kisded Zeuszt, miután Rheia Krétán egy barlangba rejtette. A Meliák a megcsonkított Uránusz hulló vérének cseppjeiből születtek.

Drüaszok, mint minden nimfa természetfeletti módon nagyon hosszú életűek. Sorsuk összefonódik élőhelyükkel és jellemzően velük együtt lépnek a túlvilágba. A hamadrüaszok oly mértékben integrálódnak a fával amelyben élnek, hogy ha a fa elpusztul ők is vele halnak. Ennek eredményeként a görög istenek megbüntettek minden halandót, aki egy fát bántalmazott anélkül, hogy először kiengesztelte volna a fa nimfáját.

Lásd még Daphné mítoszát, aki hogy megmeneküljön az őt üldöző Apollón elől a babérfa drüaszává változott.


Híresebb drüaszokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Walter Burkert: Greek Religion 1985, 174. oldal

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Drüaszok témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  • HMS Dryad az Egyesült Királyságban a Királyi Hadiflotta Haditengerészeti Iskolájának épülete (úgynevezett kőfregatt) volt, napjainkban a tábori csendőrség iskolája.
  • Drüaszok nyerge (Polyporus squamosus) egy ehető gomba; ismertebben pisztricgomba.