Drechsler-palota
A Drechsler-palota néven emlegetett neoreneszánsz stílusú épület Budapesten, az Andrássy út 25. alatt található, világörökségi helyszínen. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült. Itt működött 1949-től 2002-ig az Állami Balett Intézet illetve jogutódja, a Magyar Táncművészeti Főiskola.
| Drechsler-palota | |
| Balettintézet | |
_(13229541705).jpg) | |
| Település | Budapest VI. kerülete |
| Cím |
1061 Budapest, Andrássy út 25. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1883 – 1886 |
| Építési stílus | Neoreneszánsz[1] |
| Védettség | Műemlék, Világörökség |
| Tervező | Lechner Ödön, Pártos Gyula |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Drechsler-palota
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 03′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 03′ 33″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drechsler-palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A hányattatott sorsú épületet 1997-ben magánosították.
TörténeteSzerkesztés
A korai francia reneszánsz stílusát tükröző épület háromemeletes, négyhomlokzatos.[2]
Az épületet a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából Lechner Ödön és Pártos Gyula irodája tervezte. Az épület neve a földszintjén működött egykori híres Drechsler-kávéház tulajdonosának a nevére utal. Drechsler Béla[3] családneve később az egész épületre átragadt. Egy 1900-as képes levelezőlap az épületet MÁV Nyugdíjintézet palotája - "Drechsler" kávéház és Vendéglő néven, egy másik, 1903-as képes levelezőlap[4] pedig "Drechsler nagy Vendéglő" néven említi.
Az építési engedélyt 1883. május 31-én kapták meg. Lechner Ödön a megbízás elfogadásakor írta:
„Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.[5]”
A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületével szemközt fekvő épület 1886-ra készült el.[6]
A táncoktatás 1936 novemberében kezdődött az épületben, mikor Nádasi Ferenc balettművész az I. emeleten megnyitotta magániskoláját,[7] majd 1949-től ezekben a helyiségekben kezdett el működni az Állami Balett Intézet (1983-tól Magyar Táncművészeti Főiskola), ami lassan az egész épületet elfoglalta. Az intézmény 2002-ben költözött ki a palotából.[8]
Használaton kívülSzerkesztés
A Drechsler-palotát 1997-ben értékesítette 220 millió forintért a Budapest VI. kerületének Önkormányzata. Ezután több tulajdonosváltozás következett. A tulajdonos az Andrássy 25. Kft., majd egy izraeli tulajdonos, ezt követően egy portugál cég, majd 2014 júniusától a katari uralkodócsalád egyik tagja lett. A vásárló valójában egy luxembourgi cég, a 2015-ben bejegyzett Balett Properties S.A., amely mögött Jassim Bin Hamad Bin Jassim Bin Jaber Al Thani sejk áll, aki a Katari Iszlám Bank, a világ ötödik legnagyobb iszlám pénzintézetének elnöke, a Credit Suisse Group AG és számos más nemzetközi cég igazgatóságának tagja.[9]
Az épület állaga a Magyar Táncművészeti Főiskola kiköltözése óta folyamatosan romlik. Időnként hírek jelennek meg a sajtóban az épület jövőbeni hasznosításáról, pl. arról, hogy 2020-ra luxusszállodává alakítják,[10] de 2020-ban sem nyílt szálloda a helyén.
ForrásokSzerkesztés
- budapest-anno.blog.hu
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 51. o. ISBN 963-05-6410-6
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1] (nevét "Drexler"ként említi)
- urbface.com Archiválva 2021. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- portfolio.hu
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Petició a Drechsler-palota megmentéséért. terasz.hu, 2010. augusztus 18. [2016. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 17.)
- ↑ Budapest lexikon 1. kötet 51. old.
- ↑ élt az 1850-es évektől 1922-ig
- ↑ http://postcards.hungaricana.hu/hu/view/front/14129/?bbox=-1257%2C-2354%2C4700%2C74
- ↑ idézi pl. budapest-anno.blog.hu
- ↑ A MÉL szerint 1884-re
- ↑ Bolvári-Takács Gábor: A Nádasi Balett Stúdió 1937–1949
- ↑ Budapest lexikon 2. kötet 90. old.
- ↑ Bódis András: Exkluzív: A katari uralkodócsaládé lett a Balettintézet. Válasz.hu, 2014. június 18. [2018. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 1.)
- ↑ Zubreczki Dávid: 2020-ra luxushotelként nyílik meg a Balettintézet. Urbanista blog, 2017. január 18. (Hozzáférés: 2018. június 1.)
További információkSzerkesztés
- nol 2010
- kep-ter-blog-spot 2013 (2013-as fotókkal az épület állagáról)
- welovebudapest.com (kétséges pontosságú adatokkal)
- epa-oszk.hu
