Dudley Fenner

angol lelkész, teológus, filozófus

Dudley Fenner vagy latinosan Dudleius Fennerus (Kent, 1558 körül – 1587) angol puritánus protestáns lelkész, teológus, filozófus.

Dudley Fenner
Született1558[1][2][3]
Kent
Elhunyt1587 (28-29 évesen)[4][5][6][7][2]
Foglalkozásateológus
IskoláiPeterhouse
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Cambridge-ben végezte felsőfokú tanulmányait, ahol a puritánus Thomas Cartwright(wd) követője lett. Miután nyilvánosan megvallotta presbiteriánus nézeteit, tanulmányait félbeszakítva el kellett hagynia a cambridge-i egyetemet. Pár hónapig feltehetően a kenti Cranbrookban(wd) volt segédlelkész. Bizonytalan, hogy végül az anglikán egyházban pappá szentelték-e vagy sem.[8]

Cartwrightot követte Antwerpenbe is, ahol áttért a kálvinista hitre, református lelkész lett, és Cartwright lelkipásztori munkáját segítette németalföldi angol gyülekezetekben. Miután 1575-ben Edmund Grindal(wd) lett a canterburyi érsek, enyhülés állt be a puritánusokkal való viszonyban, és Fenner visszatért Angliába. 1583-ban Cranbrook káplánja lett, de még ugyanabban az évben felmentették hivatalából, amiért megtagadta az I. Erzsébet királynő egyházak feletti fennhatóságát és az anglikán imakönyv, a Book of common prayer(wd) elsődlegességét elismerő nyilatkozat aláírását. Rövid ideig börtönbe is vetették. Kiszabadulását követően visszatért Németalföldra, és hátra lévő életében a middelburgi református egyházközség káplánja volt.[9]

Munkássága

szerkesztés

Teológusi munkásságának legfőbb gyümölcse 1585-ben Amszterdamban megjelent Sacra theologia, sive veritas quae est secundum pietatem című munkája, amely azonban tematikájában túlmutat hit- és erkölcsbéli kérdések taglalásán. Lapjain Fenner gazdaság-, társadalom- és jogfilozófiai kérdésekre is kitér, azzal a teológiai alapozással, hogy mindezen ismeretek egyedüli forrása a Biblia. Mindennek magyar vonatkozása, hogy Apáczai Csere János 1655-ben megjelent Magyar encyclopaediájának köz- és magánerkölcsi, gazdasági, egyház- és államigazgatási fejezeteiben nagyban támaszkodott Fenner művére, de tőle vette át a népen zsarnokoskodó uralkodó meggyilkolásának jogát és az Istennek alávetett polgári társadalom eszméjét is.[10]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Digital Library for Dutch Literature (holland nyelven)
  4. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Post-Reformation Digital Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Fenner, Dudley. In The Encyclopædia Britannica X.: Evangelical church to Francis Joseph. 11th ed. New York: Encyclopædia Britannica. 1911. 256. o.  
  9. Fenner, Dudley. In The Encyclopædia Britannica X.: Evangelical church to Francis Joseph. 11th ed. New York: Encyclopædia Britannica. 1911. 256. o.  
  10. Bán Imre: Apáczai Csere János. Bibliogr. V. Molnár László, kísérő tanulmány Bitskey István. Budapest: Akadémiai. 1958. 319–322., 328–338. o. = Irodalomtörténeti Könyvtár, 2.  ; Fábián Ernő: Apáczai Csere János: Kismonográfia. Kolozsvár-Napoca: Dacia. 1975. 148–149., 154. o. = Kismonográfiák,