Főmenü megnyitása

Az asztrofizikában használt Eddington-szám, NEdd a protonok száma a megfigyelhető világegyetemben.

Ezt a számot Arthur Stanley Eddington (1882–1944) angol asztrofizikus javasolta 1938-ban és magyarázatot adott, miért fontos ez a mérőszám a kozmológia és a fizika területein. Eddington azzal érvelt, hogy a finomszerkezeti állandó () tisztán dedukcióval levezethető. Kapcsolatba hozta a finomszerkezeti állandót a világegyetemben található protonok számával.[1] Ez a feltevés vezette el az =1/137 értékhez. Más fizikusok vitatják ezt a levezetést. 1936-ban, a legjobb kísérleti érték 1/136 volt a finomszerkezeti állandóra. Néhány számítás szerint NEdd 1080 körüli érték. Ezek a becslések feltételezik, hogy minden anyag hidrogénalapú a galaxisokban és a csillagokban[2]

Mai napig keresik a matematikai alapokat ennek a dimenzió nélküli állandónak a meghatározására.

1938-ban Eddington Cambridge-ben kijelentette, hogy azt hiszi, hogy 15 747 724 136 275 002 577 605 653 961 181 555 468 044 717 914 527 116 709 366 231 425 076 185 631 031 296 proton és hasonló számú elektron van a világegyetemben. Azóta ezt a számot hívják Eddington-számnak.[3] Nem sokkal ezután egy javított mérés szerint az értékére 1/137-t hoztak ki, ekkor Eddington megváltoztatta „bizonyítékát”, és elfogadta az 1/137 értéket.

Tartalomjegyzék

Jelenlegi elméletSzerkesztés

2012-ben végzett kísérleti érték szerint: [4]

  Ennek megfelelően senki sem állítja tovább, hogy   egy egész szám reciproka, és senki sem tekinti komolyan, hogy van matematikai összefüggés az   és a NEdd között. NEdd-nek egy lehetséges szerepe lehet a Dirac-féle nagy számok elméleténél.[5]

IrodalomSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. A.S Eddington (1956). "The Constants of Nature". In J.R. Newman. The World of Mathematics 2. Simon & Schuster. pp. 1074–1093.
  2. H. Kragh (2003). "Magic Number: A Partial History of the Fine-Structure Constant". Archive for History of Exact Sciences 57 (5): 395. doi:10.1007/s00407-002-0065-7.
  3. Eddington (1939), lecture titled "The Philosophy of Physical Science.
  4. Tatsumi Aoyama, Masashi Hayakawa, Toichiro Kinoshita, Makiko Nio (2012). „Tenth-Order QED Contribution to the Electron g-2 and an Improved Value of the Fine Structure Constant”. Physical Review Letters 109 (11), 111807. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.109.111807.  
  5. John D. Barrow (2002). The Constants of Nature from Alpha to Omega: The Numbers That Encode the Deepest Secrets of the Universe. Pantheon Books. ISBN 0-375-42221-8.