Egeres vára
Egeres várkastélyának romjai Egeres faluban találhatók, a mai Romániában Kolozs megyében, Kalotaszeg vidékének É-i részén, a Nádas patak mentén. A várrom a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07511 sorszámon szerepel.
Egeres vára | |
Ország | ![]() |
Mai település | Egeres |
Épült | 1572 |
Építő | Bocskai György |
LMI-kód | CJ-II-m-B-07511 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Egeres vára témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésAz egykor Kolozs vármegyéhez tartozó Egeres falu a középkorban a kolozsmonostori bencés apátság birtokában volt. A bencés apátság javainak szekularizációját követően, előbb az almási vár birtokába jutott, majd 1533-ban Szapolyai János király Apafi Miklósnak adományozta a falut. 1570 körül került Bocskai István fejedelem apjának, Bocskai Györgynek a birtokába. A kapu 1572-es, címerrel ellátott felirata szerint az ő nevéhez fűződik a várkastély építésének megkezdése. Az építkezések többnyire különböző műhelyekhez tartozó kolozsvári mesteremberek részvételével folytak. 1594-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Csáky Istvánnak adományozta, majd Bocskai István szerezte meg, aki 1606-ban Bánffy Lászlóra és a Haller családra hagyta végrendeletében.
A XVII. században a Gyulaffi család birtokolta. Nagyvárad elfoglalása után az erdélyi országgyűlés kivizsgálást rendelt el, hogy megállapítsák a kastély átalakítható-e végvárrá. Erődítési rendszere és fekvése azonban ennek az igénynek nem felelt meg, ezért a térség végvári szerepét Sebesvár vette át.
A XVIII.-XX. században számos család birtokolta. Utolsó tulajdonosa Fekete János volt, aki a bányamunkások számára bérlakásokat alakíttatott ki benne. Az 1900-as évek óta fokozatosan romló állagú épület 1948-ig lakott volt.
Az egykoron Kalotaszeg vidékének egyik legszebb reneszánsz épülete napjainkra nagyon romos állapotba került, elvesztette műemlék jellegét és turisztikai jelentőségét.
Leírása
szerkesztésA négyzetes alaprajzú várkastély előtt egy palánkkal kerített külső udvar húzódott, benne istállóval. Valószínűleg eredetileg két sarokpavilonnal tervezték. Az épületet szárazárok vette körül, a rajta lévő fahídon lehetett a belső udvarba jutni. A főépület leereszthető fahídon és fakapun át volt elérhető. A börtön és a porkolábok háza után falépcső vezetett a tornácra, ahonnan az ebédlő palota, az úr, az asszony és a leányok házához lehetett jutni.
Források
szerkesztés- A történelmi Magyarország várai
- Egeres
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)