Főmenü megnyitása

A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelent Egyetemes irodalomtörténet A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet, A magyar nemzet története, és A zsidók egyetemes története mellett egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

Egyetemes irodalomtörténet
Sérült borítású kötetek
Sérült borítású kötetek

Szerző Heinrich Gusztáv (szerk.)
Első kiadásának időpontja 19031911
Nyelv magyar
Témakör a világ irodalmainak története az ókortól a 19. század végéig
Műfaj irodalomtörténet
Részei 4 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Franklin Társulat, Budapest
Külső hivatkozás I., II., III. kötet

LeírásSzerkesztés

Az 1903 és 1911 között a Franklin Társulat gondozásában megjelent alkotás 4 nagy alakú kötetben, mintegy 3.000 oldal terjedelemben mutatja be a világ népeinek szépirodalmát a 19. század végéig bezárólag. A jó minőségű, fényezett papírra nyomott köteteket gazdag kapcsolódó irodalomtörténeti képi anyag díszíti.

 
Az első kötet címlapja

Az első kötetben a távol-keleti- (indiaiak, kínaiak, japánok), és közel-keleti népek (egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények) irodalmának hosszabb-rövidebb ismertetése után „Hellének” cím alatt Hegedűs István mutatja be mintegy 270 oldalban az ókori görög irodalmat. Ezt követően Pecz Vilmos vázolja fel jóval rövidebb terjedelemben a középkori, úgynevezett bizánci irodalmat, és az újgörög irodalmat.

A második kötet Csengery János rövid, mindössze 100 oldalas római irodalomtörténetével kezdődik, majd néhány kisebb fejezet (ókeresztény irodalom, provanszálok, katalánok) után Haraszti Gyula dolgozza fel 280 oldalban a francia irodalom teljes történetét. Ezt Radó Antal 150 oldalas olasz irodalom-, és Becker F. Ágost 80 oldalas spanyol irodalomtörténete követi. Huszár Vilmos 40 oldalban mutatja be a portugál irodalmat, majd Alexics György 80 oldalban a román irodalmat. A kötet Gombocz Zoltán rétoromán irodalomtörténeti vázlatával zárul.

A harmadik kötet a szerkesztő rövid tanulmányával kezdődik, amely a kelta irodalommal kapcsolatban közöl gondolatokat. (A mű valójában nemigen ismerteti a kelta irodalmat). Ezután Petz Gedeon és Erdélyi Károly a dán-, norvég-, és svéd irodalom történetét tekinti át összességében mintegy 130 oldalon. Petz Gedeon és Voinovich Géza mutatja be 180 oldalban az angol-, Nagy Zsigmond 50 oldalban a holland irodalmat. Végül a szerkesztő 300 oldalas német irodalomtörténeti dolgozata kapott helyet a kötetben.

A negyedik, záró kötet a különböző kis finnugor népek irodalmainak áttekintése után Pröhle Vilmos 80 oldalas török-, Laufer Bertold 40 oldalas mongol- és 30 oldalas mandzsu irodalomtörténetét tartalmazza. Ezt követően Brückner Sándor 70 oldalas orosz-, Franko István 30 oldalas ukrán-, Brückner Sándor 60 oldalas lengyel-, Cerny Adolf 10 oldalas szorb-, Novák Ernő 60 oldalas cseh-, Skultéty József 20 oldalas szlovák- és Prijatelj Iván 10 oldalas szlovén irodalomtörténeti feldolgozása olvasható. A kötetet a délszláv irodalom bemutatása zárjaː Popovic Pál 60 oldalban a szerb- és a horvát irodalom, míg Atanasov Angyal 40 oldalban a bolgár irodalom főbb vonásait foglalja össze.

A nagy mű napjainkig nem rendelkezik reprint kiadással, viszont az első három kötet elektronikus formában elérhető az Internet Archive oldalán (ld. a táblázatban).

TartalomjegyzékSzerkesztés

Kötetszám
Kötetcím[1]
Népek
Kiadási év
Oldalszám
Elektronikus elérhetőség
I. kötet Keleti népek, hellének indiaiak, kínaiak, japánok, egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények, görögök 1903 742 o. Internet Archive
II. kötet Rómaiak, románok rómaiak, provanszálok, katalánok, franciák, olaszok, spanyolok, portugálok, románok, rétorománok 1905 915 o. Internet Archive
III. kötet Kelták, germánok kelták, izlandiak, dánok, norvégok, svédek, angolok, hollandok, németek, mandzsuk, oroszok, ukránok, lengyelek, szorbok, csehek, szlovákok, szlovének, szerbek, horvátok, bolgárok 1907 680 o. Internet Archive
IV. kötet Ural-Altajiak, szlávok finnek, volgaiak, szamojédok, törökök, mongolok 1911 746 o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Eredeti helyesírással.

ForrásaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés