Egyetemi klinikák (Kolozsvár)

A kolozsvári egyetemi klinikák 1897–1902 között emelt épületegyüttese országos jelentőségű műemlék. Az épületekben a Kolozs megyei sürgősségi kórház egységei működnek.

Egyetemi klinikák
Clinicile universitare
Település	Kolozsvár
Cím	Cluj-Napoca, str. Clinicilor
Építési adatok
Építés éve	1888–1902
Építési stílus	neoreneszánsz
Védettség	országos jelentőségű műemlék
Tervező	Hauszmann Alajos, Korb Flóris, Giergl Kálmán
Kivitelező	Reményik Károly
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
LMI-kód	CJ-II-a-A-07297
Elhelyezkedése
Egyetemi klinikák Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 45′ 58″, k. h. 23° 35′ 01″46.7660883, 23.5835749
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Az épületek a Mikó utcában találhatóak, a Mikó Imre által az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozott telken. A telket a Mikó (Clinicilor) utca, a Trefort (Victor Babeș) utca, a Kőkert (Hașdeu) utca és a Mikó-kert határolja.

Története

1872-ben a Kolozsvári Tudományegyetem megalapításakor az orvosi kar intézeteit és klinikáit a Karolina Kórház elavult épületeiben helyezték el. 1873-ban alakult ugyan egy bizottság, amely Kolozs megye főispánjának vezetésével megtárgyalta a kórház újjáépítését, de anyagi források hiányában csak elvi megállapításokat tettek. A helyzetet nehezítette, hogy a kórház a belügyminisztériumhoz, az egyetem viszont a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz tartozott. Miután a két minisztérium szakértői kidolgozták az új kórházzal szembeni elvárásokat, amelyek egyaránt megfeleltek a gyógyítás és az oktatás kívánalmainak, Hauszmann Alajos elkészítette a kórház tervét, a két minisztérium azonban nem tudott megegyezni a 2 400 000 korona költség megosztását illetően. A mielőbbi megoldás érdekében egyetem orvosi kara számos előterjesztést és küldöttséget küldött a két minisztériumhoz, végül 1895. november 8-án a Karolina Kórház átkerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe.

Hauszmann tervei alapján 1884. május 12-én elkezdték építeni az anatómia épületét, amelyben a bonctan, korbonctan és törvényszéki orvostan kaptak helyet, majd 1886-ban az élet- és közegészségtani intézetet; ezek 1886–1887-ben készültek el. Maga a kórház terve nem felelt meg a tanároknak, mert külön pavilonokat akartak az egyes osztályoknak a Hauszmann által tervezett hosszú épület helyett, ezért a kultuszminisztérium Korb Flóris és Giergl Kálmán építészektől újabb tervet rendelt. A pénzügyminisztérium képviselője sokallta a bekerülési összeget, ezért a tervet a tanárok tiltakozása ellenére át kellett alakítani. Végül az 1897. évi XXV. törvénycikk 2 800 000 koronát engedélyezett az egyetem számára a Karolina Kórház telekvásárlására és felépítésére. Noha az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely az egyetem megalapításakor bérbe adta a magyar államnak a Mikó-kertet, 1895-ben ellenszolgáltatás nélkül lemondott a terület és a rajta álló épületek tulajdonjogáról, az összes költség 3 593 125 korona lett.

A kivitelező Reményik Károly kolozsvári építészmérnök, építési vállalkozó volt. A csatornázást, vízvezetéket, fűtést és szellőztetést, a konyha és mosókonyha felszerelését a budapesti Knuth Károly és fia cég tervezte és készítette el. A villamos berendezéseket a budapesti Ganz és Társa Rt. szállította.

A domboldal tereprendezési munkálatai 1897 őszén kezdődtek el. 1899 őszére elkészültek a sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat épületei, valamint az igazgatósági épület; a betegeket szeptember 24-én költöztették át a régi kórházépületből. A szemészet 1900. július 1-jén, a bőr- és nemibeteg klinika 1900. október 1-jén nyílt meg.

A kórház és egyetemi klinikák közkórháznak minősültek, azaz a férőhelyek függvényében minden beteget kötelesek voltak ellátni. Az ápolási díj az első öt évben napi 2 korona volt, különszoba esetén napi 8 korona. A bevételek és a fenntartási kiadások különbözetét a vallás- és közoktatásügyi minisztérium állta.

Az első három évben a betegek, betegnapok száma és a fenntartási költség az alábbiak szerint alakult:

	1900	1901	1902
Fekvőbetegek száma	3385	4303	4579
Betegnapok száma	101070	126159	188160
Fenntartási költség (korona)	347757,66	428943,75	529382,98
Egy ápolási napra jutó költség (korona/nap)	3,44	2,81	2,80
Járóbetegek száma	13398	16676	18728

Az első világháború alatt az egyetemi klinikák többségét hadikórháznak nyilvánították. A egyetemi alkalmazottak egy része bevonult katonának, a klinikákon a munkaerőhiányt részben orvostanhallgatókkal pótolták. A lábadozó katonák számára az egyetemi tanárok ismeretterjesztő és hazafias előadásokat tartottak.

1919. június 13-án az Országos Karolina Kórház és Klinika román vezetés alá került. A klinikák udvarán található márványtáblát, amely az építésnek állított emléket, eltávolították, és ugyanerre a sorsra jutott Purjesz Zsigmond mellszobra is.

Az 1990-es években a teraszosan elhelyezett régi épületek közé, az első és második szint közötti kis parkba egy új épületet emeltek. A műemlékvédelmi bizottság tiltakozása ellenére 2006–2007-ben a megyei tanács a klinikák telkéből 8000 négyzetméternyi területre koncessziót adott egy magáncégnek kereskedelmi üzletközpont építésére. A több emeletesre tervezett üzletközpont építése a gazdasági válság miatt a földszintnél leállt.

Napjainkban (2019. május) az épületekben a Kolozs megyei sürgősségi kórház egységei működnek.

Források

• ↑ Asztalos 2004: Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2  
• ↑ Gaal 2001: Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület –Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
• ↑ Gaal 2011: Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 125–127. o. ISBN 978-606-92279-0-9  
• ↑ Jakab 2012: Jakab Albert Zsolt: Ez a kő tétetett... Az emlékezet helyei Kolozsváron (1440–2012). Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 2012. ISBN 978 606 8377 04 9  
• ↑ Pop 2015: Virgil Pop: Clinicile universitare din Cluj în pericol. Viața Medicală, 40. sz. (2015. október 2.) arch Hozzáférés: 2019. május 1.
• ↑ PrimariaCluj: Spitale si policlinici Cluj-Napoca. storage.primariaclujnapoca.ro. Primaria Cluj-Napoca (Hozzáférés: 2019. május 1.)
• ↑ Szabó 1903a: Szabó Dénes: A kolozsvári Kir.-Tud. Egyetem alapítása. In Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére. Kolozsvár: Kolozsvári Egyetem Orvosi Kara. 1903. 14–24. o.  
• ↑ Szabó 1903b: Szabó Dénes: A magyar kir. tud. egyetemi klinikák és Karolina országos kórház: Az építkezés története. In Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére. Kolozsvár: Kolozsvári Egyetem Orvosi Kara. 1903. 245–247. o.  
• ↑ Szabó T. 1941: Szabó T. Attila: A Ferenc József tudományegyetem építkezéseinek története. In Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története. Szerk. Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos. Kolozsvár: Erdélyi Tudományos Intézet. 1941.  
• ↑ Toth 2018: Toth Szilárd: Kolozsvár és az egyetem az első világháború éveiben. Per aspera ad astra, V. évf. 2. sz. (2018)

További információk

• Gheorghe Vais: Arhitectura clinicilor universitare din Cluj 1886–1903. Cluj: UTPress. 2007. ISBN 9789736623301  
• Spitalul Clinic Județean de Urgență Cluj. scjucluj.ro (Hozzáférés: 2019. május 27.) [A Kolozs megyei sürgősségi kórház honlapja]