Egysejtű élőlények, röviden egysejtűek olyan élőlények, amelyek egyetlen sejtből épülnek fel, szemben a többsejtű élőlényekkel, melyek egynél több sejtből állnak.

Escherichia coli baktérium

A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható (mikroorganizmus), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:

Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen, több sejtmaggal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a nyálkagombák. Az állati egysejtűeket nevezik protozoonoknak („Protozoa”) is, ez azonban parafiletikus csoport, mivel belőlük fejlődtek ki többek közt az állatok. Az első állatok a Földön vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódás (ivartalan). 4 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.

Egyes többsejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) szincitiumot képezni. Ilyenek a nyálkaspórások.

Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.