Ektokarpén
Ectocarpene structure.png
Ectocarpene-small.png
IUPAC-név (6S)-6-[(1Z)-but-1-én-1-il]ciklohepta-1,4-dién
Más nevek (6-[cisz-butenil]-1,4-cikloheptadién, 1-(1-butenil)-2,5-cikloheptadién, (+)-(6S)-6-(1-cisz-butenil)ciklohepta-1,4-dién
Kémiai azonosítók
CAS-szám 33156-93-3
PubChem 12491370
ChemSpider 28290131
SMILES
CC\C=C\[C@H]1CC=CCC=C1
InChI
1/C11H16/c1-2-3-8-11-9-6-4-5-7-10-11 /h3-4,6-8,10-11H,2,5,9H2,1H3/b8-3+/t11-/m0/s1
InChIKey YRMVTOSPUBRWNX-AEBAWRHJSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C11H16
Moláris tömeg 148,24 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ektokarpén a barnamoszatok több fajtájának feromonja (szexuális csalogatóanyaga). Gyümölcsös illatát az ember is érzi, amikor a tengervízben hemzsegnek a barnamoszatok, és a nőstény gaméták elkezdik kibocsátani az ektokarpént, hogy odavonzzák a hím gamétákat.

1971-ben Jaenicke Müler izolálta kollégáival a Ectocarpus siliculosus tengeri barnaalgából. Ez volt az először izolált alga-feromon. Később kimutatták édesvízi barnamoszatokban, és magasabbrendű növények gyökerében, levelében, virágában és termésében is.

A barnamoszatnak mind a hím, mind a nőstény gamétái mozgásképesek. A nőstény gaméták párosodáskor a tenger felszínén telepszenek meg, és a feromonnal vonzzák magukhoz a hím sejteket.

Molekulájában minden kettős kötés cisz térállású, a kiralitáscentrumának abszolút konfigurációja S.


ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ectocarpene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Külső hivatkozásokSzerkesztés