Ekvivalens jövedelem

Az ekvivalens jövedelem az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, de annál pontosabban fejezi ki egy család vagy háztartás jövedelmi helyzetét.

Módszertana

A pontosítás lényege, hogy a családtagokat nem egyenlő súllyal veszi figyelembe: a családfő súlya 1, míg a többi felnőtt és a gyerek súlya ennél kisebb. A súlyok meghatározására többféle módszert használnak. Az OECD1-skála (Oxford scale) szerint az első felnőtt(családfő) 1, a további felnőttek 0,7 egységet, s a gyermekek 0,5 ekvivalenciaértéket képviselnek. Az OECD2-skála (OECD-modified scale) esetében ugyanezek az együtthatók rendre 1; 0,5; 0,3 értéket vesznek fel. Képletben kifejezve:

$E=1+a\times (N_{a}-1)+c\times N_{c}$

ahol a=0,7; c=0,5 az OECD1 és a=0,5; c=0,3 az OECD2-skála alkalmazásánál; $N_{a}$ a felnőttek, $N_{c}$ a gyermekek száma a háztartásban.

Magyarországon az OECD2 skála a leggyakoribb,az első felnőtt 1 egységet, minden további felnőtt 0,5 egységet, a 14 év alattiak pedig 0,3 egységet képviselnek. A súlyok alkalmazása azon a logikán alapul, hogy a háztartás létszámának növekedésével nem arányosan nő a fogyasztás: ha például egy háromfős családba születik még egy gyerek, akkor a lakbér, a fűtés vagy a világítás költsége nem nő meg 25 százalékkal. A nemzetközi szervezetek által ajánlott súlyokat a háztartások összetételének és fogyasztásának alapos vizsgálata alapján dolgozták ki.

2008-tól az OECD kiadványaiban már úgynevezett négyzetgyökös skálát alkalmazza. Ennek lényege, hogy nem különbözteti meg a háztartás tagjait felnőttként vagy gyerekként, hanem egységesen a család fogyasztását osztja a családtagok számának négyzetgyökével.

Kapcsolódó szócikkek

• Statisztika

Források

• OECD módszertan (angolul)