Eldgjá
Az Eldgjá vulkanikus hasadékvölgy Izland déli részén. Az Eldgjá és a Katla vulkán is egy nagyobb vulkanikus rendszernek a része.[1] Az Eldgjá Landmannalaugar és Kirkjubæjarklaustur közt húzódik. Az Eldgjá a legnagyobb vulkanikus hasadékvölgy a világon. Harminc kilométer hosszú, 270 méter mély és legszélesebb pontján 600 méter széles. 1893-ban fedezte fel Þorvaldur Thoroddsen. Az először dokumentált 934-es kitörése hozta létre a történelem során képződött legnagyobb kiömléses bazaltmezőt. A lávamező kiterjedése eléri a 800 négyzetkilométert. Egyes becslések szerint akár 18 km³-nyi vulkanikus anyag is a felszínre kerülhetett.[2] Az Ófærufoss vízesés a völgyben található.
| Eldgjá | |
 | |
| Ország |  Izland |
| Felfedező | Þorvaldur Thoroddsen |
| Elhelyezkedése | |
 Eldgjá
Pozíció Izland térképén
| |
 é. sz. 63° 58′ 00″, ny. h. 18° 36′ 33″Koordináták: é. sz. 63° 58′ 00″, ny. h. 18° 36′ 33″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eldgjá témájú médiaállományokat. | |
Nevének jelentése
szerkesztésAz Eldgjá neve izlandi nyelven azt jelenti: „tűzkanyon”, „vulkánkitörés”.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Eldgjá című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
