Ellenség (fogalom)

Az ellenség olyan személy vagy személyek csoportja, akik ártó szembenállást tanúsítanak egy adott személlyel/csoporttal szemben,[1] illetve szembemennek az elveikkel.[1] Az ellenség fogalma "alap fogalomnak számít mind a személyek, mind a közösségek számára".[2] Az "ellenség" fogalma azt szolgálja, hogy egy bizonyos személyt/csoportot fenyegetésnek valljon, ezáltal heves reakciót váltson ki.[3] Az "ellenség" erős szónak számít, és a hozzá kapcsolódó érzelmek a következők: harag, gyűlölet, frusztráció, irigység, féltékenység, félelem, bizalmatlanság és lehetséges tisztelet is.[3] A politika keretein belül az ellenséghez kapcsolódó fogalmak az utálat, az erőszak, a csata és a háború. Az ellenség ellentéte a barát vagy a szövetséges.

Azt a személyt vagy csoportot, aki(k) veszélyesnek számítanak a közösség számára, közellenségnek nevezzük.[4]

A teológia tipikusan egy gonosz istent vagy ördögöt illet az "ellenség" szóval.[5]

EtimológiaSzerkesztés

A magyar ellenség szó az ellen és a -ség rag összevonása.[1] A szó angol megfelelője, az enemy a kilencedik századi latin inimi, illetve a latin inimicus szóból származik.[6]

Az irodalombanSzerkesztés

Az irodalomban a történetek úgy fejlődnek ki, hogy megismerjük a főszereplőt, akinek túl kell jutnia az antagonista által készített akadályokon. Az ellenfél a főszereplő személyes ellensége. Egyes történetek, főleg szuperhős történetek során a főszereplő hősnek egy adott ősellenség ellen kell harcolnia, akinek ugyanakkora ereje van, mint a hősnek, esetleg még nagyobb. Ezáltal feszültség keletkezik, hogy a hős le tudja-e győzni ezt az ellenséget. Az ellenséget leginkább gonosz karakterként ábrázolják.[7]

MegbocsátásSzerkesztés

A vallások szerint meg kell bocsátani az ellenségnek. A Zsidó Enciklopédia szerint az "ellenség gyűlölete a primitív emberek jellemzője",[8] míg "az akarat, hogy megbocsáss az ellenségeidnek, a fejlett erkölcsi fejlődés jele".[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Ellenség. Wikiszótár
  2. Mortimer Ostow, Spirit, Mind, & Brain: A Psychoanalytic Examination of Spirituality and Religion (2007), p. 73.
  3. a b Martha L. Cottam, Beth Dietz-Uhler, Elena Mastors, Introduction to Political Psychology (2009), p. 54.
  4. Journals of the House of Lords, Volume 5. H.M. Stationery Office (1642. február 11.) 
  5. Edward Burnett Tylor, Primitive culture (1873), p. 323-4.
  6. Robert Greene. The 33 Strategies Of War. Profile Books, 9. o. (2010. szeptember 3.). ISBN 978-1-84765-142-6. Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 29. „...the word “enemy”—from the Latin inimicus, “not a friend”...” 
  7. Patrick Colm Hogan, What Literature Teaches Us about Emotion (2011), p. 294.
  8. a b Kaufmann Kohler, David Philipson, Treatment of an Enemy, The Jewish Encyclopedia (1906).