Az endoszóma az eukariótákban, az intracelluláris transzportban résztvevő vezikula, ami az endocitózis folyamán jön létre. A plazmamembrán és a extracelluláris tér anyagainak bejuttatása a sejtbe vezikuláris transzporttal.

Az endoszóma életszakaszainak gyszerűsített ábrázolása. Először egy korai endoszóma alakul ki, ami fogadja és küldi a vezikulákat. A korai endoszóma átalakulhat reciklizáló endoszómává, illetve "élete végén" multivezikuláris testként lizoszómával egyesülve endolizoszóma lesz, majd lizoszómává alakul.

Endocitotikus útvonalak: fagocitózis, makropinocitózis, caveola mediált endocitózis, klatrin mediált endocitózis stb.

Az endoszómákat három csoportba lehet osztani: korai endoszóma, reciklizáló- és késői endoszóma vagy multivezikuláris test.

Endoszóma élete szerkesztés

Az endocitózis során a sejtmembrán érintett felszíne besüllyed, majd egy vezikulum alakul ki, ami citoplazmába lefűződik. Első lépésben, a hólyag került extracelluláris anyagok kiválogatódnak, amit a membránon elhelyezkedő receptorok tesznek lehetővé, majd a hólyag körül bezáródik a membrán és kialakul a korai endoszóma. Következő lépésben a vezikulum kialakítását segítő burok fehérjék leválnak a vezikulum felszínéről. A bekebelezés során felvett anyagot az endoszóma, a citoszkeletonhozhoz kötődve elszállítja a célálomáshoz. A célmembránhoz érve az ún. pányvázó és fúziós komplexeken keresztül kapcsolódik az endoszóma, majd végső lépésként a vezikula membránja fuzionál a célmembránnal, így a célhelyre eresztve tartalmát.

Korai endoszóma (EE – early endosome) szerkesztés

A korai endoszóma kevésbé sem hasonlít egy jól megszokott, gömbszerű képletre. Ez az endoszóma típus tubuláris (csőszerű) és vakuoláris (hólyagszerű) részekből áll. Ide érkeznek a plazmamembránról lefűződő vezikulumok, valamint a transz-Golgi hálózatból kiinduló lizoszómális enzimek. Ez a vezikulum egy elosztóállomásként funkcionál, amire jellemző összetételű membránja is utal. Jellemző membránfehérjéje a kis G-fehérjék közé tartozó Rab5. A korai endoszómákból alapvetően két folyamat indul; a reciklizáció és a degradáció.

Fast recycling szerkesztés

Ennek az útvonalnak az első lépéseként az újrahasznosítandó fehérjék a korai endoszóma meghatározott felszínein csoportosulnak. Innen kis méretű vezikulumok lefűződésével a plazmamembrán irányába veszik az irányt.

Reciklizáló endoszóma (ERC) szerkesztés

Az endocitózis során, a vezikulumokkal a citoplazmába jutott membrán fehérjéket a sejt szeretné újrahasznosítani. A reciklizációt kétféleképpen tudja végrehajtani a sejt; fast recycling (gyors reciklizáció, amit a korai endoszóma végez) és slow reycling (lassú reciklizáció) útvonalakkal.

Slow recycling szerkesztés

A két reciklizáló útvonal közül a slow recycling útvonalért felel a reciklizáló endoszóma. A korai endoszómáról lefűződő vezikulumok ide szállítódnak, majd innen szabályozottan kerülnek vissza a membránfehérjék a sejthártyárba.

A késői endoszóma vagy multivezikuláris test (LE – late endosome) szerkesztés

Egy idő után a korai endoszóma késői endoszómává, vagy más néven multivezikuláris testté alakul. A nevét onnan kapta ez a képlet, hogy a vezikula lumenébe sok, kisebb vezikulum fűződik le (ezzel lizoszóma jellegzetességeket alakítva ki). A EE érése során a rá jellemző Rab5 kis G-fehérje leváltódik egy másik kis G-fehérjére, a Rab7-re. Mivel a LE kialakulása során intralumináris vezikulumok képződnek, így az endoszóma saját membránfehérjéi is elkezdenek lebontódni.

Egyes esetekben a LE fuzionál a plazmamembránnal, aminek során a benne lévő intralumináris vezikulumok ún. exoszómaként kijutnak az extracelluláris térbe. A sejtből kijutott exoszómák a sejtek közötti kommunikáció egyik formáját képviselik. Továbbá számos betegségcsoportban írták le szerepüket, pl.: prion betegség.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Kapcsolódó cikkek szerkesztés