Enhéngál-tábla

Az Enhéngál-tábla az első ismert lagasi uralkodónak tartott Enhéngál egy dokumentuma. Ismeretlen időpontban találták a mai Telloh falu melletti tellen, az ókori Ningírszuban, amely az i. e. 26. században Lagas városkirályságának fennhatósága alatt állt. Ma a Pennsylvania Egyetem múzeumában tekinthető meg. Mindkét oldala feliratos, de a hátoldalra csak másfél oszlop jutott.

Enhéngál-tábla
Típus szerződés
Tartalma Enhéngál, lagasi uralkodó adásvételi dokumentuma
Méret 12,4×12,8×3,8 cm
Forma klasszikus tábla
Anyag mészkő
Állapot igen jó
Története
Felfedezés
helye és ideje
Telloh (Ningírszu)
Kora i. e. 26. század
Nyelv sumer
Írás protoékírás
Található University of Pennsylvania Museum

A mészkő tábla kitűnő állapotban maradt fenn, könnyen olvasható – csak néhány cella sérült –, de nehezen értelmezhető, mivel az alkalmazott írásrendszerben szinte minden jelnek több (sőt sok) jelentése lehet, ugyanakkor a több jelből álló összetett jelcsoportok, ligatúrák értelmezése is bizonytalan. Az interpretációk széles spektruma képzelhető el. Elsőnek George A. Barton publikálta 1913-ban, majd sokan mások, köztük P. Anton Deimel (1924-ben), Igor Mihajlovics Gyjakonov (1954-ben) és Dietz Otto Edzard (1971-ben). A két utóbbi fordítás képzi a mai napig az elfogadott értelmezés alapját.

A jelenlegi értelmezés szerint a tábla arról szól, hogy Enhéngál nyolcszor tett ajánlatot tizenegy földbirtokra egy girszui papnak, Lugalkigalának és egy Szidu nevű férfinek, amely utóbbi neve után szintén szerepel a lugal szó. A tranzakciók leírása sematikus, az alábbi mintát követi:

  1. A birtok mérete;
  2. Vételár (rézben, árpában, kecskében, disznóban);
  3. A birtok elhelyezkedése és/vagy neve;
  4. A szerződés készítője vagy a hivatalnok tanú neve;
  5. Az eladó neve(?)


Fájl:Enhegal tablet with classical sumerian cuneiform and transcription.jpg
Az Enhéngál-tábla klasszikus ékírással átírva, mellette a transzkripcióval

ForrásokSzerkesztés

  • Ignace J. Gelb, Robert M. Whiting Jr, Piotr Steinkeller: Earliest Land Tenure Systems in the Near East: Ancient Kudurrus Text, in The University of Chicago Oriental Institute Publications, Vol. 104, 69–71. o.