Erdélyi Mihály (operettszerző)

zeneszerző

Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. május 28.[2]Budapest, 1979. február 1.) magyar színész, színházigazgató, színpadi szerző, rendező és balettmester.

Erdélyi Mihály
Erdélyi Mihály 1920 körül
Erdélyi Mihály 1920 körül
Életrajzi adatok
Született 1895. május 28.[1]
Szeged
Származás magyar
Elhunyt 1979. február 1. (83 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajok operett
Aktív évek 1922–1947, 1955–1958
Tevékenység színész, színházigazgató, színpadi szerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Mihály témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Erdélyi Mihály kőműves és Bárkányi Julianna fia. Az első világháború idején a haditengerészetnél szolgált. Először 1918 novemberében lépett fel a Bebel Színházban, majd 1919-ben fejezte be tanulmányait az Országos Színészegyesület színiiskolájában. Ezt követően vidéki városokban szerepelt egy vándortársulattal, majd 1921–22-ben Kecskeméten, 1922–től 1924-ig Kaposvárott működött. 1922-től már bemutatták operettjeit is. 1925–26-ban a Magyar Műszínkör művésze volt, ahol mint színész, rendező és balettmester dolgozott. 1929–30 nyarán ugyancsak színész és rendező volt, majd 1927-ben a Budapesti Színházhoz szerződött, ahol 1929-ig játszott. 1927 októberétől decemberéig vezetője volt a Kőbányai Színháznak (Színkörnek), majd 1930 novemberében az Angyalföldi Színpad élére került. 1932–33-ban fellépett a Bethlen téri Színpadon, ugyanitt mint rendező is dolgozott, ő nyitotta meg 1933 decemberében a Józsefvárosi, 1934 márciusában az Erzsébetvárosi, 1935 áprilisában pedig az Óbudai Kisfaludy Színházat. Ezután 1938-ban a Márkus Parkszínház igazgatója lett 1944-ig. Közben 1940 májusában a Kőbányai Színház, 1941. június–júliusában pedig a rákosszentmihályi fedett Kertszínház vezetője volt. 1945-ben a Józsefvárosi Színházban dolgozott, 1946-ban rendezőként tevékenykedett a Béke Színházban, majd 1947-ben visszavonult, azonban 1955-től 1958-ig még a Magyar Néphadsereg Színházában színpadra lépett.

Librettistaként, zeneszerzőként autodidakta volt. A címadáshoz különösen nagy érzéke volt. „Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években »városi népdallá« váltak.” (Gál György SándorSomogyi Vilmos: Operettek könyve[3])

Ismertebb dalaiSzerkesztés

  • A Dunaparton este zene szól
  • Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
  • Künn a dorozsmai határban (Puszta fox) - a zeneszerző legismertebb dala, mely nemzetközileg is híressé vált, mások mellett, Rökk Marika tette ismertté. A dal spanyol változatának "Amor en Budapest" a címe.
  • Nem vagyok én már az, aki voltam

Főbb műveiSzerkesztés

 
Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt. Erzsébetvárosi Színház. Honthy Hanna, Jávor Pál.
 
Latabár Kálmán, ifj. Latabár Árpád és Fejes Teri (Erdélyi Mihály: Sárgarigófészek című operettjében)
  • Hazudik a muzsikaszó (1922, csak a librettó Erdélyitől, zene: Neumann Ferenc)
  • Mintha álom volna (1923)
  • Napkelet rózsája (1925)
  • Mit susog a fehér akác? (1929)
  • Tahi Tóth Veronika (1931)
  • Túl a Dunán Baranyában (1931)
  • Szaturnusz (1932)
  • Délibáb kisasszony (1932)
  • Sirokkó (1932)
  • Kínai fronton (1932)
  • Csókos regiment (1932)[4]
  • Fehérvári huszárok (1933)
  • A csavargólány (1936)
  • Sárgapitykés közlegény (1937)
  • Legyen úgy, mint régen volt
  • Zimberi-zombori szépasszony (1939)
  • Sárgarigófészek (1940)
  • Vedd le a kalapod a honvéd előtt (1942)
  • A két kapitány (1943)

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03843.htm, Erdélyi Mihály, 2017. október 9.
  2. Születési bejegyzése a szegedi római katolikus keresztelési akv. 219/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  3. Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 526. l. ISBN 9633301378
  4. Bethlen Színház

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés