Erdélyi Mihály (operettszerző)
Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. május 28.[2] – Budapest, 1979. február 1.) magyar színész, színházigazgató, színpadi szerző, rendező és balettmester.
Erdélyi Mihály | |
Erdélyi Mihály 1920 körül | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1895. május 28.[1] Szeged |
Származás | magyar |
Elhunyt | 1979. február 1. (83 évesen) Budapest |
Pályafutás | |
Műfajok | operett |
Aktív évek | 1922–1947, 1955–1958 |
Tevékenység | színész, színházigazgató, színpadi szerző |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésErdélyi Mihály kőműves és Bárkányi Julianna fia. Az első világháború idején a haditengerészetnél szolgált. Először 1918 novemberében lépett fel a Bebel Színházban, majd 1919-ben fejezte be tanulmányait az Országos Színészegyesület színiiskolájában. Ezt követően vidéki városokban szerepelt egy vándortársulattal, majd 1921–22-ben Kecskeméten, 1922-től 1924-ig pedig Kaposvárott működött. 1922-től már bemutatták operettjeit is. 1925–26-ban a Magyar Műszínkör művésze volt, ahol mint színész, rendező és balettmester dolgozott. 1929–30 nyarán ugyancsak színész és rendező volt, majd 1927-ben a Budapesti Színházhoz szerződött, ahol 1929-ig játszott.
1927 októberétől decemberig vezetője volt a Kőbányai Színháznak (Színkörnek), majd 1930 novemberében az Angyalföldi Színpad élére került. 1932–33-ban fellépett a Bethlen téri Színpadon, ugyanitt mint rendező is dolgozott. Ő nyitotta meg 1933 decemberében a Józsefvárosi, 1934 márciusában az Erzsébetvárosi, 1935 áprilisában pedig az Óbudai Kisfaludy Színházat. Ezután 1938-ban a Márkus Parkszínház igazgatója lett 1944-ig. Közben 1940 májusában a Kőbányai Színház, 1941. június–júliusban pedig a rákosszentmihályi fedett Kertszínház vezetője volt. 1945-ben a Józsefvárosi Színházban dolgozott, 1946-ban rendezőként tevékenykedett a Béke Színházban, majd 1947-ben visszavonult, azonban 1955-től a József Attila Színházban, 1957-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színházában még színpadra lépett.
Librettistaként, zeneszerzőként autodidakta volt. A címadáshoz különösen nagy érzéke volt. „Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években »városi népdallá« váltak.”[3]
Ismertebb dalai
szerkesztés- A Dunaparton este zene szól
- Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
- Künn a dorozsmai határban (Puszta fox) – a zeneszerző legismertebb dala, mely nemzetközileg is híressé vált, mások mellett Rökk Marika tette ismertté. A dal spanyol változatának Amor en Budapest a címe.
- Nem vagyok én már az, aki voltam
Főbb művei
szerkesztés- Hazudik a muzsikaszó (1922, csak a librettó Erdélyitől, zene: Neumann Ferenc)
- Mintha álom volna (1923)
- Napkelet rózsája (1925)
- Mit susog a fehér akác? (1929)
- Tahi Tóth Veronika (1931)
- Túl a Dunán Baranyában (1931)
- Szaturnusz (1932)
- Délibáb kisasszony (1932)
- Sirokkó (1932)
- Kínai fronton (1932)
- Csókos regiment (1932)[4]
- Fehérvári huszárok (1933)
- A csavargólány (1936)
- Sárgapitykés közlegény (1937)
- Legyen úgy, mint régen volt (1938)
- Zimberi-zombori szépasszony (1939)
- Sárgarigófészek (1940)
- Vedd le a kalapod a honvéd előtt (1942)
- A két kapitány (1943)
Színházi szerepeiből
szerkesztés- William Shakespeare: A makrancos hölgy... Baptista szolgája
- Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac... Kapus
- John Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz... Öregember
- Jean Anouilh: Antigoné... Harmadik őr
- Jean-Paul Sartre: A tisztességtudó utcalány... Egy férfi
- Forgács István: Vándormadarak... Csapos
- Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül... Peták mindenes
- Illés Béla: Szivárvány... Második tűzoltó
- Kodolányi János: Földindulás... Öreg szektás:
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy... Bécsi kocsmáros
- Lehár Ferenc: Pacsirta... Kocsmáros
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03843.htm, Erdélyi Mihály, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a szegedi római katolikus keresztelési akv. 219/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
- ↑ Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 526. l. ISBN 9633301378
- ↑ Bethlen Színház
Források
szerkesztés- Magyar Színházművészeti Lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon I. kötet, 435. old.
- Hangosfilm
- Criticailapok