Erdődy-kastély (Vép)
Szombathely nyüzsgő nagyvárosától nem messze bújik meg a lankás dombok között a Vép nevű kisváros, melynek legbecsesebb műemléke az egykori Erdődy-kastély.
Erdődy-kastély (Erdődy várkastély) | |
Az Erdődy-várkastély | |
Ország | Magyarország |
Település | Vép |
Épült | 1500 körül 1845–1847 |
Építész | J. R. von Ringe |
Stílus | reneszánsz |
Család | Erdődy család |
Jelenlegi funkció | üresen áll |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 13′ 50″, k. h. 16° 43′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 50″, k. h. 16° 43′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdődy-kastély témájú médiaállományokat. |
A vár rövid története
szerkesztés1496-ban szerezte meg a területet az Erdődy főúri család, akik a középkor viharos háborúiban egy elpusztított erődített nemesi udvarház helyére a következő évszázadban emeltek újabb rezidenciát.
Az új szállást az építőmesterek az akkoriban uralkodó reneszánsz stílus szerint készítették el, vagyis a tágas, nyáron a nagy ablakok által világos szobákat a téli hidegben jól fűthető cserépkályhákkal látták el, míg külső homlokzatát sgraffitós vakolatdíszítéssel és fecskefarkas orompártázattal koronázták. Természetesen a korszak rossz közbiztonsága miatt szükségessé vált az erődítések kialakítása is, amit a külső kőfal és magának a palotaszárnynak magas tornyokkal való kiegészítése jelentett, melynek bejáratát felvonóhidas kaputorony védelmezte. A lőrések mögött megbújó szolgaszemélyzet lőfegyvereivel sikeresen védekezhetett kisebb lovasportyák ellen, de természetesen a nagyobb, ágyúkkal támadó ellenséges hadnak már nem tudtak volna ellenállni. Szerencsére a Rákóczi-szabadságharc bukása után sem rombolták le, csak külső erődítményeit szüntették meg. Mivel mindvégig lakták épületeit, gondot fordítottak rájuk. Az egykori feljegyzések szerint a várat előbb a 18. században barokk, majd 1850 körül a romantikus stílus irányzatai szerint formálták át.
A második világháború hadi eseményei elől elmenekültek lakói, az épületeket teljesen kifosztották, nagy értékű berendezését széjjelhordták. További pusztulásának gátat szabott az 1965-ben végzett műemlékvédelmi helyreállítás, majd az egykori nemesi lakba költözött a mezőgazdasági középiskola intézete. Ennek köszönhetően megnyugtató módon gazdát talált a Borza patak menti várkastély. A kastélyhoz valamikor pálmaház és télikert is tartozott.
A kastélypark
szerkesztésA kastélyhoz tartozó park és birtok az idők folyamán többször cserélt gazdát. Királyi adományként került Rubinus vasi ispán és az Ellerbach család birtokába, majd tőlük kapta örökül Erdődy Bakócz Tamás. A 17. - 18. században először barokk, majd romantikus illetve tájképi kertként, végül gyűjteményes kertként nyerte el végső formáját. A második világháború és az azt követő időszak sok kárt tett a parkban is. A pusztulási folyamatot a műemlékvédelmi, majd természetvédelmi helyreállítás és védelem állította meg. Területe ma már csak az eredeti töredéke, jelenleg tizenöt hektáros és természetvédelmi területként, arborétumként működik. A park kiemelkedő értéke az egykori tölgygyűjtemény megmaradt példányai. A vépi kastélypark a fenyőkorszak úttörője volt a magyar kertészetben, Kámot (Jeli arborétum) és Szelestét megelőzve 78 fenyő és 227 lombos fajjal Vép volt a megye leggazdagabb gyűjteményes kertje.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyarországi települések védett természeti értékei (Mezőgazda kiadó, 1996. szerk.: Dr. Tard János)