Erdős József (lelkész)

Erdős József (Szatmárnémeti, 1856. augusztus 31. – Debrecen, 1946. december 12.) református lelkész, teológus, egyetemi tanár.

Erdős József
Született	1856. augusztus 31. Szatmárnémeti
Elhunyt	1946. december 31. (90 évesen) 1946. december 12. (90 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	egyetemi oktató református lelkész teológus
Sírhelye	Debreceni köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

A középiskolát Szatmárt és Debrecenben, a bölcseleti és hittanfolyamot az utóbbi helyen és Bécsben végezte. A gyakorlati egyházi élet tanulmányozása végett félévet Németországban, főleg Elberfeldben töltött. Segédlelkész volt Révész Bálint tiszántúli református püspök mellett 1880. februártól 1881. júniusig; ez idő közben letette a vizsgálatokat, mire a pancsovai magyar és német ajkú református gyülekezet lelkészeül hivatott meg, ahol 1881. júliustól 1884. augusztusig működött, a Hertelendy-falván és szomszédos telepeken letelepített református csángók lelki gondozását is teljesítvén. 1884. augusztus 22-én lelkésszé avattatott föl Debrecenben; ugyanez év július 20-án az ujsóvéi német református egyház megválasztotta rendes lelkészének; itt a magyar nyelv terjesztése érdekében is működött. 1888. szeptember kezdetén a tiszántúli református egyházkerület debreceni főiskolájában az új szövetségi exegesis és vallásbölcselet teológiai tanszékét foglalta el, mint rendes tanár. A bécsi császári és királyi evangélikus theológiai fakultás 1888. április 9-én teológiai licenciátusi és 1891. március 1-jén teológiai doktori ranggal tüntette ki. 1914 és 1928 között egyetemi tanár volt Debrecenben.

Több teológiai és pedagógiai kérdésről írt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba (1885–86. Egyházi levéltáraink és a monographiák sat.), megjelent tőle a Péter apostol első és második levelének magyarázata a Garzóféle vállalatban (Gyoma 1883–85), a Zahn-féle Abrissben (Stuttgart, 1888) a magyarországi rész; a debreczeni akadémiai Évkönyvben (1889. Pál apostol élete és theologiája); a Brieger-féle egyháztörténelmi analektákban közli a magyarországi mindkét hitvallású prot. egyház alkotmányának történetét és jelenlegi szervezetének ismertetését. Tagja a Károliféle bibliafordítás revisiójával foglalkozó bizottságnak.

Munkái

• Zwingli Ulrik élete és reformátori működése főbb vonalokban. Debreczen, 1884.
• A heidelbergi káté, ford. és bevezetve. Lugos 1884. (Több kiadása.)
• Az ujsovéi ev. reform. egyház multja és jelene. Egyházrajz levéltári adatok nyomán. Budapest, 1885.
• Az anyaszentegyház előljáróinak hivatása. Lelkészavatási egyházi beszéd. Kecskemét, 1886. (Különnyomat a Prot. Pap-ból.)
• A vallásbölcsészet problémái és a biblia. Debreczen, 1889. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1890.)
• Biblisch-theologische analyse des Römerbriefs. Amsterdam, 1891.
• Az újszövetségi kánon görög szövegéről (Bp., 1905)
• Az újszövetségi kánon fordításairól (Bp., 1906)
• Újszövetségi bevezetés (Pápa, 1911, Református Egyházi Könyvtár-sorozat)
• A reformáció és tudomány (Debrecen, 1917)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.