Erzsébetváros (Temesvár)

Temesvár városrésze

Erzsébetváros (korábban Józsefkülváros, románul: Elisabetin, németül: Elisabethstadt) Temesvár városrésze Temes megyében, Romániában. A hagyományos számozás szerint III. kerület, de közigazgatási szerepe nincsen. Józsefváros régi városnegyed városi helyszín(wd) néven (a szomszédos Józsefvároshoz kapcsolódva) jelentős része műemléki védelem alatt áll; ez a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-s-B-06098 sorszámon szerepel.[1]

Erzsébetváros
Közigazgatás
Település Temesvár
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Erzsébetváros (Temesvár)
Erzsébetváros
Erzsébetváros
Pozíció Temesvár térképén
é. sz. 45° 44′ 33″, k. h. 21° 13′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 33″, k. h. 21° 13′ 35″
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébetváros témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Erzsébetváros Temesvár déli–délnyugati részén található. A Józsefvárostól az 1989. december 16. sugárút (Bulevardul 16 Decembrie 1989, korábban Hunyadi út)–Sági út (Calea Șagului) választja el.

TörténelemSzerkesztés

1718-ban jött létre a Régi Majorok nevű külváros, melyet 1744-ben nyilvánítottak külön városrésznek. Két részre oszlott: keleti része Oláh Majorok néven a Király utca (ma Strada Memorandului), Rezső utca (ma Strada Cozia) és Temető utca (ma Strada Diaconul Coresi) térségében, nyugati része pedig a Német Majorok néven. 1784-ben épült fel az ortodox Istenanya elszenderülése templom(wd) a Templom téren (Piața Bisericii). Hosszú ideig a legelmaradottabb városrésznek számított.[2]

1858-ban indult el a forgalom a Temesvár–Jaszenova–Báziás-vasútvonalon.[3][4] Eredeti nyomvonala a Józsefvárosi pályaudvar felől a Püspök híd (ma Vitéz Mihály híd(wd)) melletti vashídon keresztezte a Béga-csatornát, és onnan szinte egyenesen dél-délnyugat felé tartva, az Erzsébetvárosi temető mellett elhaladva érte el a mai nyomvonalat. Mivel idővel akadályává vált a város fejlődésének, ezért 1932-ben áthelyezték mai nyomvonalára, azóta vezet nyugat felé, a Módosi hídon át.[4]

Erzsébetváros mai nevét 1896-ban kapta Erzsébet magyar királyné (Sisi) tiszteletére.[2] 1898-ban a Dózsa György utca (Strada Gheorghe Doja) mentén kialakították az Erzsébet-ligetet (ma Parcul Carmen Sylva), 1900 után pedig a Dózsa tér (ma Piața Plevnei) kis parkját. 1912 és 1919 között épült fel a Telekház téren (ma Nicolae Bălcescu tér,(wd) Piața Nicolae Bălcescu) Salkovics Károly tervei alapján a kéttornyú neogótikus Jézus szíve templom(wd).[5]

A városrészben két jelentős virágkertészet működött: a Mühle cég 17 nagy üveg- és melegházat működtetett összesen 3200 négyzetméteres területen, valamint a Niemetz cég. A Püspök úton (ma Bulevardul Mihai Viteazul) működött a Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár.[6]

A trianoni békeszerződés után, 1931 és 1936 között épült fel Victor Vlad tervei alapján a Piața Alexandru Mocionin (korábban József tér) egy templomcsarnokból, haranglábból, lelkészi hivatalból és paplakból álló épületegyüttes, mely 1939-től 1946-ig (a Belvárosban(wd) épült új katedrális elkészültéig) az itteni román ortodox püspökség székesegyházaként működött.[7]

A Mária tér mellett álló Belvárosi református templomtól,(wd) a Tőkés László lelkész kilakoltatása elleni tiltakozással indult az 1989-es romániai forradalom.

KözlekedésSzerkesztés

A Béga-csatornán átívelő temesvári hidak közül kettő Erzsébetvárost köti össze a Belvárossal:(wd) a Vitéz Mihály híd(wd) (korábban Podul Mitropolit Andrei Șaguna, Podul Tinereții, Püspök híd) és a Michelangelo híd(wd) (podul Michelangelo).

TurizmusSzerkesztés

Látnivalók:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. a b Delesega (2018), i. m. 36–37. old.
  3. Gáspár-Barra Réka, Puskel Péter, Szekernyés Irén: Régiónk vasútépítési hőskora (magyar nyelven). Nyugati Jelen, 2010. november 11. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
  4. a b Delesega (2018), i. m. 49–52. old.
  5. Delesega (2018), i. m. 60–61. old.
  6. Delesega (2018), i. m. 152–153. old.
  7. Delesega (2018), i. m. 66. old.

ForrásokSzerkesztés