Wikipédia

Estefanía Banini

argentin női labdarúgó

Estefanía Banini, (Mendoza, 1990. június 21. –) argentin női válogatott labdarúgó. A spanyol első osztályú Atlético Madrid középpályása.[1]

Estefanía Banini
2019-ben
2019-ben
Személyes adatok
Születési névEstefanía Romina Banini Ruiz
Születési dátum1990. június 21. (33 éves)
Születési helyARG Mendoza, Argentína
ÁllampolgárságARG argentin
Magasság155 cm
BecenévLa Messi
Posztközéppályás
Klubadatok
Jelenlegi klubjaAtlético Madrid
Mezszám22
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2011–2014CHI Colo-Colo
2015USA Washington Spirit19(5)
2015–2017ESP Valencia21(4)
2017–2018USA Washington Spirit21(2)
2018–2021ESP Levante62(8)
2021–ESP Atlético Madrid38(5)
Válogatottság2
2010–ARG Argentína39(13)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2023. január 29.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2022. november 11.
A Wikimédia Commons tartalmaz Estefanía Banini témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Labdarúgás
 Argentína színeiben
Copa América
bronz
2018, Chile
Csapatban
Dél-amerikai játékok
arany
2014, Santiago
Csapatban

Pályafutása szerkesztés

Estefanía Banini az argentínai Mendoza városában született. Szülei, Tito Banini és Elizabeth Ruiz korán felfedezték lányuk foci iránti érdeklődését és már 7 évesen futsal meccsekre kísérték a helyi Club Cementista fiúcsapatához. 16 évesen a Las Pumas klubjánál már nagypályán is bizonyíthatta rátermettségét. A kezdeteket nem felejtette el és a mai napig is, ha hazalátogat felkeresi gyökereit.[2]

Klubcsapatokban szerkesztés

Colo-Colo szerkesztés

21 évesen a sikeres Copa América szereplés után a chilei Colo-Colo gárdája vette fel vele kapcsolatot. Fizetést, szállást és költségtérítést biztosítva szerződtették az argentin tehetséget.[3] A női Messinek is becézett középpályás nyolc bajnoki címet, valamint egy Copa Libertadores győzelmet ért el a Törzsfőnököknél. Eredményes játékával hamar klubja egyik vezére lett, a 2014-es Clausurán már a csapat kapitányaként is ténykedett. Góljaival sem fukarkodott 2012-ben 17 találatot jegyzett a Aperturában, 2014. július 26-án pedig a CD Puerto Montt ellen hat góljával járult hozzá a Colo-Colo 14–0-ás győzelméhez.

Washington Spirit szerkesztés

2015 januárjában szerződött az NWSL-ben érdekelt Spirithez.[4] Első szezonja azonban nem a tervei szerint alakult és mindössze négy mérkőzésen vehetett részt térdsérülése miatt. 2016-ban hét meccsen öt gólt lőtt és bajnoki ezüstérme mellé a klub legeredményesebb támadója címét is kiérdemelte. Július hónap játékosa, a 13. forduló legjobbja és a Hét gólja elismeréseivel is gazdagodott.

„ Estefanía kivételes tehetség és nem hiszem, hogy hasonló játékos található-e a ligában. Új lendületet adhat csapatunknak, amely előnyünkre válhat bajnokság utolsó harmadában. ”
– Mark Parsons, a Washington Spirit edzője

Valencia szerkesztés

Két szezon után új kihívásra vágyott és elfogadta a spanyol Valencia ajánlatát.[5] Korábbi csapattársainak (Christiane Endler, Yanara Aedo) is köszönhetően könnyen beilleszkedett a Denevérek csapatába, de washingtoni teljesítményét nem tudta megismételni. 21 meccsen 4 gólt jegyzett, csapatával pedig a harmadik helyen végeztek a bajnokságban.

Visszatérés a Washington Spirithez szerkesztés

2017. június 19-én jelentette be visszatérését a fővárosi klubhoz,[6] ahol első idényében kilencszer lépett pályára, melyeken egyszer talált be. A következő évben 12 mérkőzés után újra kiújult sérülése és kénytelen volt kihagyni a bajnokság utolsó találkozóit. Felépülését követően újabb egy évre aláírt a vörös-kékekhez.[7]

Levante szerkesztés

Valencia második számú csapatához a Levantéhez 2018 októberében írt alá[8] és bár pár hónappal később hosszabbított a Spirittel, mégsem tért vissza az Egyesült Államokba és a 2019–20 szezonkezdet előtt két évre kötelezte el magát a Békákhoz.[9]

Atlético Madrid szerkesztés

Egy héttel a 2020–21-es bajnokság befejezését követően elfogadta az Atlético Madrid kétéves szerződés ajánlatát.[10]

A válogatottban szerkesztés

 
Akcióban a Brazília elleni 2014-es Copa América találkozón.

A 2010-es Copa Américán góllal debütált Bolívia ellen. Santiagóban a 2014-es Dél-amerikai játékokon három találattal járult hozzá az argentin aranyéremhez,[11] majd a 2014-es Copa Américán szerzett negyedik helyet. A bronzéremmel végződő 2018-as Copa Américán háromszor volt eredményes és felszólalt a női labdarúgás kezdetleges körülményei és támogatatlansága miatt.[12]

Részt vett a 2019-es világbajnokságon, ahol csapatkapitányként hazája első világbajnoki pontjait szerezték meg társaival. Elévülhetetlen érdemei voltak a Japán ellen elért 0–0-ás döntetlennel végződött találkozón. A nemzetközi szinten még tapasztalatlan argentin csapat defenzív struktúráját kiválóan szervezte meg, ami ugyan a játék képét nem színesítette, de történelmi jelentőségű eredményt ért el csapatával és Baninit a mérkőzés legjobbjának választották.[13]

A világbajnokság végeztével Banini több játékostársával együtt újra bírálta az argentin női futball helyzetét és radikális szakmai változtatásokat követeltek a szövetségtől (AFA), akik elképesztő döntést hoztak és felszólaló csapattársaival együtt kizárták a válogatott soron következő pánamerikai játékokra készülő keretéből.[14]

2022. április 7-én a Chile elleni 0–1 vereséggel végződő barátságos mérkőzésen, három év elteltével tért vissza a nemzeti csapathoz.[15]

Sikerei szerkesztés

Klubcsapatokban szerkesztés

  Chilei bajnok (9):

  • Colo-Colo (9): 2011 Apertura, 2011 Clausura, 2012 Apertura, 2012 Clausura, 2013 Apertura, 2013 Clausura, 2014 Apertura, 2014 Clausura, 2015 Apertura

Copa Libertadores győztes (1):

Copa Libertadores döntős (1):

  Észak-amerikai bajnoki ezüstérmes (1):

  Spanyol bajnoki bronzérmes (1):

  Spanyol szuperkupa-döntős (1):

A válogatottban szerkesztés

  Argentína

Egyéni szerkesztés

  Az év játékosa (1): 2013, 2014

Statisztikái szerkesztés

A válogatottban szerkesztés

2022. november 11-el bezárólag

Válogatott Szezon Mérk. Gól
  Argentína
2010 7 1
2014 11 6
2018 7 3
2019 3 1
2022 11 2
Összesen 39 13

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az Atlético Madrid kerete. atleticodemadrid.com, 2023. (Hozzáférés: 2023. február 2.)
  2. ↑ Estefanía Banini interjú. losandes.com.ar, 2014. [2021. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 14.)
  3. ↑ Banini a Colo-Colo színeiben. cooperativa.cl, 2011. [2021. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  4. ↑ Argentin támadóval erősít a Spirithez. womenssoccerunited.com, 2015. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  5. ↑ A Valencia szerződtette a mendozai csillagot. losandes.com.ar, 2016. [2021. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 18.)
  6. ↑ Estefí újra a fővárosban. washingtonspirit.com, 2017. (Hozzáférés: 2017. június 19.)
  7. ↑ Banini hosszabbított Washingtonban. washingtonspirit.com, 2018. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  8. ↑ A Levante szerződtette Baninit. as.com, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  9. ↑ Két évre írt alá Banini. nostresport.com, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 28.)[halott link]
  10. ↑ Banini aláírt az Atléticóhoz. bettitude.com, 2021. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
  11. ↑ A játékok résztvevői. info.santiago2014.cl, 2014. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  12. ↑ Női Copa América: Ideje figyelmet szentelni a női focira. elcomercio.com, 2018. (Hozzáférés: 2018. április 23.)
  13. ↑ Argentína első vb-pontját szerezte Japán ellen. fifa.com, 2019. [2021. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  14. ↑ Az AFA a sikeres vb után sem támogatja jobban a női focit. equalizersoccer.com, 2019. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  15. ↑ Estefanía Banini visszatért a válogatottba. herfootballhub.com, 2022. (Hozzáférés: 2022. április 10.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Estefanía_Banini&oldid=26447471”