Főmenü megnyitása

Az Eudyptes chrysocome filholi a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó aranytollú pingvin (Eudyptes chrysocome)[1] alfaja, habár genetikailag különbözik attól.[2][3]

Infobox info icon.svg
Eudyptes chrysocome filholi
Kis költőkolónia
Kis költőkolónia
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Alcsalád: Spheniscinae
Nem: Eudyptes
Vieillot, 1816
Faj: Eudyptes chrysocome
Alfaj: E. c. filholi
Tudományos név
Eudyptes chrysocome filholi
Hutton, 1878
Szinonimák
  • Eudyptes filholi
Elterjedés
Elterjedési területe a kék színnel jelölve
Elterjedési területe a kék színnel jelölve
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Eudyptes chrysocome filholi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Eudyptes chrysocome filholi témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

Az Eudyptes chrysocome filholi a szubantarktikus Indiai- és Csendes-óceánok szigetein költ, mint például: a francia déli területek részét képező Kerguelen-szigetek, Crozet-szigetek, a Macquarie-sziget, Campbell-sziget, Auckland-szigetek, Prince Edward-szigetek, Heard-sziget és Antipodes-szigetek.

JegyzetekSzerkesztés

  1. BirdLife International: 'Eudyptes chrysocome'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Jonathan Banks, Amy Van Buren, Yves Cherel & James B. Whitfield (2006). „Genetic evidence for three species of Rockhopper Penguins, Eudyptes chrysocome”. Polar Biology 30 (1), 61–67. o. DOI:10.1007/s00300-006-0160-3.  
  3. Marc de Dinechin, Richard Ottvall, Petra Quillfeldt & Pierre Jouventin (2009). „Speciation chronology of rockhopper penguins inferred from molecular, geological and palaeoceanographic data”. Journal of Biogeography 36 (4), 693–702. o. DOI:10.1111/j.1365-2699.2008.02014.x.  

ForrásokSzerkesztés

  • (2015. február 1.) „Population dynamics of Eastern Rockhopper Penguins on Campbell Island in relation to sea surface temperature 1942-2012: current warming hiatus pauses a long-term decline”. Biodiversity Conservation 38 (2), 163-177. o. DOI:10.1007/s00300-014-1575-x.  

FordításSzerkesztés