Európa Szálló (Brassó)

brassói épület

A brassói egykori Európa Szálló épülete a Kolostor utcában áll. Mai formáját 1887-ben nyerte el, az évek során volt fogadó, szálloda, munkásotthon, lakóház; sőt, mozi is működött itt. Magyar vonatkozásban főként arról ismert, hogy állítólag ezen a telken hantolták el Székely Mózes fejét.

Európa Szálló
BV StrMuresenilor 7.jpg
Település Brassó Románia
Cím str. Mureșenilor 7
Építési adatok
Építés éve 18. század
Rekonstrukciók évei 1887
Építési stílus klasszicizmus
Hasznosítása
Felhasználási terület épület
Elhelyezkedése
Európa Szálló (Brassó belváros)
Európa Szálló
Európa Szálló
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 37″, k. h. 25° 35′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 37″, k. h. 25° 35′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Európa Szálló témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A hagyomány szerint a 17. század elején ezen a helyen állt Michael Weiss városi tanácsos (később városbíró) lakóháza, aki kertjében helyezte örök nyugalomra Székely Mózes erdélyi fejedelem fejét.[1] 1603. július 17-én Radu Șerban havasalföldi fejedelem a brassói csatában legyőzte Székely Mózes seregeit, majd karóra tűzte a fejedelem fejét és a brassói főtéren parádézott vele. Michael Weiss egy alkalmas pillanatban megszerezte a fejet, és saját kertjében temette el azt.[2] Más források szerint Weiss nem a fejet, hanem a testet temette el kertjében.[3] Megjegyzendő, hogy a temetés mozzanatát sem Weiss naplója, sem a krónikások nem említik, így valóságtartalma kétséges.[4]

A ház helyén épült fel később az Európa fogadó, melynek nagy udvarára egészen a Köszörű-pataki külső várfalig tudtak behúzni a szekerek.[5] Ez már a 18. században is működött, a 19. században szállodává alakult, majd 1887-ben Peter Bartesch városi építész tervei alapján átépítették, mögötte pedig nagyméretű dísztermet emeltek. Ez utóbbi főleg vendéglőként szolgált, de különféle fogadásokat és ünnepségeket is tartottak itt, és a Várkert sétány felé is volt egy kijárata.[6]

1889 nyarán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ünnepség keretében márványtáblát helyezett el az épület falán, melynek felirata 1603 / Hős Székely Mózes feje itt porladt koszorutlan / Ámde a hű kegyelet kőbe iratta nevét / EMKE 1889.[2]

1910 augusztusában a díszteremben állították ki Aurel Vlaicu repülőgépét.[5] Később az épületet munkásszállónak nevezték ki. 1922 és 1924 között itt működött a Román Kommunista Párt első megyei szervezete,[7] az 1930-as években pedig a brassói magyar szabadkőműves páholy.[5] A dísztermet 1925-ben mozivá alakították át (Capitol majd Corso, a kommunizmus alatt Popular).[8]

A kommunista hatalomátvétel után az épület falán tábla hirdette, hogy itt volt egykoron a párt megyei székhelye.[7] Ugyanekkor a hatalom parancsot adott a Székely Mózes-emléktábla megsemmisítésére, a végrehajtással megbízott mérnök azonban hozzájárult a tábla megmentéséhez, amit végül a brassói unitárius templomban rejtettek el. A kommunizmus bukása után a táblát a templom portikuszában állították ki.[2]

A mozi 2002-ben bezárt, állapota leromlott.[8] 2018-ban megkezdték felújítását.[9]

LeírásaSzerkesztés

Háromszintes, neoklasszikus stílusú, nagy belső udvarral rendelkező épület. Két oldalról a Spitz-palota és a Schobeln-ház fogja közre. A mögötte álló nagyméretű csarnok (az egykori díszterem, majd mozi) túlnyúlik a külső várfalakon, hátsó kijárata a Várkert sétányra nyílik.

Az egykori Európa Szállónak 22 díszes szobája volt, vendéglőt és sörcsarnokot is üzemeltetett, és a 19. század végén ez volt az egyetlen szálló a régi városközpontban.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Balázs János. Brassó - történelmi városkalauz. Barót: Tortoma, 104. o. (2013). ISBN 978973899509394 
  2. a b c Sámuel
  3. Sebestyén Mihály. Erdélyi fejedelmek. Marosvásárhely: Mentor, 33. o. (2018). ISBN 9786068861241 
  4. Mika Sándor. IV., Weiss Mihály - egy szász államférfiu a XVII. századból. Budapest: Magyar Történelmi Társulat (1893) 
  5. a b c d Balázs 141–143. o.
  6. Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov. Vidombák: Haco International, 448. o. (2015). ISBN 9789737706355 
  7. a b Petraru, Ștefan; Catrina, Constantin. Brașovul Memorial. Bukarest: Editura Sport-Turism, 50–51. o. (1976) 
  8. a b Reabilitarea fostului cinema Popular. BizBrașov, 2017. november 22. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  9. Fostul cinematograf Popular va deveni un centru de festivități. Transilvania Expres, 2018. október 31. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Pop, Florina: Cinematograful Popular, Brașov. Arhitectura, (2015. jún.) ISSN 2247-9171