Európa Szálló (Brassó)

brassói épület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 9.

A brassói egykori Európa Szálló épülete a Kolostor utcában áll. Mai formáját 1887-ben nyerte el, az évek során volt fogadó, szálloda, munkásotthon, lakóház; sőt, mozi is működött itt. Magyar vonatkozásban főként arról ismert, hogy állítólag ezen a telken hantolták el Székely Mózes fejét.

Európa Szálló
TelepülésBrassó Románia
Címstr. Mureșenilor 7
Építési adatok
Építés éve18. század
Rekonstrukciók évei1887
Építési stílusklasszicizmus
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Európa Szálló (Brassó belváros)
Európa Szálló
Európa Szálló
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 37″, k. h. 25° 35′ 20″45.643550°N 25.588800°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 37″, k. h. 25° 35′ 20″45.643550°N 25.588800°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Európa Szálló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A hagyomány szerint a 17. század elején ezen a helyen állt Michael Weiss városi tanácsos (később városbíró) lakóháza, aki kertjében helyezte örök nyugalomra Székely Mózes erdélyi fejedelem fejét.[1] 1603. július 17-én Radu Șerban havasalföldi fejedelem a brassói csatában legyőzte Székely Mózes seregeit, majd karóra tűzte a fejedelem fejét és a brassói főtéren parádézott vele. Michael Weiss egy alkalmas pillanatban megszerezte a fejet, és saját kertjében temette el azt.[2] Más források szerint Weiss nem a fejet, hanem a testet temette el kertjében.[3] Megjegyzendő, hogy a temetés mozzanatát sem Weiss naplója, sem a krónikások nem említik, így valóságtartalma kétséges.[4]

A ház helyén épült fel később az Európa fogadó, melynek nagy udvarára egészen a Köszörű-pataki külső várfalig tudtak behúzni a szekerek.[5] Ez már a 18. században is működött, a 19. században szállodává alakult, majd 1887-ben Peter Bartesch városi építész tervei alapján átépítették, mögötte pedig nagyméretű dísztermet emeltek. Ez utóbbi főleg vendéglőként szolgált, de különféle fogadásokat és ünnepségeket is tartottak itt, és a Várkert sétány felé is volt egy kijárata.[6]

1889 nyarán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ünnepség keretében márványtáblát helyezett el az épület falán, melynek felirata 1603 / Hős Székely Mózes feje itt porladt koszorutlan / Ámde a hű kegyelet kőbe iratta nevét / EMKE 1889.[2]

1910 augusztusában a díszteremben állították ki Aurel Vlaicu repülőgépét.[5] Később az épületet munkásszállónak nevezték ki. 1922 és 1924 között itt működött a Román Kommunista Párt első megyei szervezete,[7] az 1930-as években pedig a brassói magyar szabadkőműves páholy.[5] A dísztermet 1925-ben mozivá alakították át (Capitol majd Corso, a kommunizmus alatt Popular).[8]

A kommunista hatalomátvétel után az épület falán tábla hirdette, hogy itt volt egykoron a párt megyei székhelye.[7] Ugyanekkor a hatalom parancsot adott a Székely Mózes-emléktábla megsemmisítésére, a végrehajtással megbízott mérnök azonban hozzájárult a tábla megmentéséhez, amit végül a brassói unitárius templomban rejtettek el. A kommunizmus bukása után a táblát a templom portikuszában állították ki.[2]

A mozi 2002-ben bezárt, állapota leromlott.[8] 2018-ban megkezdték felújítását.[9]

Háromszintes, neoklasszikus stílusú, nagy belső udvarral rendelkező épület. Két oldalról a Spitz-palota és a Schobeln-ház fogja közre. A mögötte álló nagyméretű csarnok (az egykori díszterem, majd mozi) túlnyúlik a külső várfalakon, hátsó kijárata a Várkert sétányra nyílik.

Az egykori Európa Szállónak 22 díszes szobája volt, vendéglőt és sörcsarnokot is üzemeltetett, és a 19. század végén ez volt az egyetlen szálló a régi városközpontban.[5]

  1. Balázs János. Brassó – történelmi városkalauz. Barót: Tortoma, 104. o. (2013). ISBN 978973899509394 
  2. a b c Sámuel
  3. Sebestyén Mihály. Erdélyi fejedelmek. Marosvásárhely: Mentor, 33. o. (2018). ISBN 9786068861241 
  4. Mika Sándor. IV., Weiss Mihály – egy szász államférfiu a XVII. századból. Budapest: Magyar Történelmi Társulat (1893) 
  5. a b c d Balázs 141–143. o.
  6. Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov. Vidombák: Haco International, 448. o. (2015). ISBN 9789737706355 
  7. a b Petraru, Ștefan; Catrina, Constantin. Brașovul Memorial. Bukarest: Editura Sport-Turism, 50–51. o. (1976) 
  8. a b Reabilitarea fostului cinema Popular. BizBrașov, 2017. november 22. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  9. Fostul cinematograf Popular va deveni un centru de festivități. Transilvania Expres, 2018. október 31. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)

További információk

szerkesztés
  • Pop, Florina: Cinematograful Popular, Brașov. Arhitectura, (2015. június) ISSN 2247-9171