Wikipédia

Expresszionista építészet

Az expresszionista építészet egy rövid, 1910/1920-as években jelenlévő építészeti stílus volt Európában.

Expresszionista építészet
Chile-ház, Hamburg
Chile-ház, Hamburg
Időszakkb. 1915 – kb. 1925
ElterjedésEurópa
A Wikimédia Commons tartalmaz Expresszionista építészet témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Az expresszonista építészet az 1910-es években jelent meg. Forrása a holland Hendrik Petrus Berlage (1856–1934) munkássága (pl. Amszterdami tőzsde, a hágai Oude Schveningsche Weg 42-44. ház). Az építész a középkori holland téglaépítészetből merített alkotásainál, és szorgalmazta a hazai előképek felhasználását a modern építészetben.[1] Mackintosh és Gaudi munkái is hathattak a kialakulásra.[2]

Bizonyos tekintetben a premodern építészet (1910-es évek) és a modern építészet (1920-as évektől) közé beékelődő, rövid ideig jelen lévő stílusként lehet rá tekinteni.[3][4] Tulajdonképpeni fő jellemzője volt a korabeli síkművészetek jellegzetes megnyilvánulásainak átültetése háromdimenziós építészeti képződményekre.[5] Elsősorban a színház-, mozi- és templomépítészetben találunk rá példákat.[6]

Hoeger Chileshausában az épület egy hajóorrot utánoz. Megfigyelhető emellett a lágy domborodás és az éles sarkok tudatos ellentéte.[7] Az észak-német, román-stílusú templomokra hasonlít téglaburkolatával, és 2800 egyforma ablakával.[8] Peder Klimt Grundtvig-templomának homlokzata egy túlméretezett templomi orgonához hasonlít. Az épület az expresszionista templomépítészet példája, amely a hagyományos dán stílusjegyeket ötvözi a modern, geometriai formákkal. Az 1800-as főre tervezett templom építéséhez 6 millió téglát használtak fel.[9] Erich Mendelsohn tengeralattjáró formájú Einstein-tornyát egyből megépülése után az expresszionista építészet szimbólumaként nevezték meg.[10]

Különleges expresszionista formanyelvet is használó alkotás volt a berlini Nagyszínház (en:Großes Schauspielhaus). Az 1800-as évek végén épült egyszerű épületet Hans Poelzig 1918–1919-ben belül új hangulatúvá alakította át a mennyezetről lelógatott, cseppkőalakú függűkúpokkal. Az épületet az 1930-as években belül ismét átalakították. Ma már nem áll, 1988-ban elbontásra került.[11]

A moziépítészetben tovább virágzott más építészeti ágaknál, mert a természetes és a mesterséges világítás különböző módjaival előszeretettel kísérletezett.[12]

A 20. század második felében szerkesztés

Bár az expresszionista építészet kifejezést elsősorban az 1910/1920-as ilyen stílusú épületeinek összességére értik, előfordul, hogy jóval később épült létesítményeken is ilyen jellegű jellemzőket találnak, például:

  • Friedensreich Hundertwasser: Hundertwasser-haz, Bécs (1983–1986)[13]

Magyarországon szerkesztés

 Bővebben: Expresszionista építészet Magyarországon

Példák szerkesztés

  • J. M. van der Mey: Hajózási-ház (Scheepvaarthuis), Amszterdam (1911–1916)[14]
  • Eigen Haard-lakótelep, Amszterdam (1915–1916)[15]
  • Hans Poelzig: Nagyszínház (Großes Schauspielhaus), Berlin (1919)[16]
  • Vladimir Tatlin: Internacionálé emlékműve (1920) – terv[17]
  • Walter Gropius: Elesettek emlékműve (Denkmal der Märzgefallenen), Weimar (1920)[18]
  • Erich Mendelsohn: Einstein-torony (Einsteinturm), Potsdam (1920–1921)[19][20][21]
  • Erich Mendelsohn: Kalapgyár (Hutfabrik), Luckenwalde (1921–1923)[22]
  • Peder Klimt: Grundtvig-templom (Grundtvigs Kirke), Koppenhága (1921–1926)[23]
  • Otto Bartnings: Csillagtemplom (1922) – terv[24]
  • Le Corbusier: Hárommillió lakosú város (1922) – terv[25]
  • Fritz Hoeger: Chile-ház (Chileshaus), Hamburg (1922–1923)[26][27]
  • Wilhelm Kunz és Henrich Mangel: Víztorony, Bremerhaven-Wulsdorf (1927)[28] [29]

Képtár szerkesztés

  •  
    Hajózási-ház
  •  
    Elesettek emlékműve
  •  
    Einstein-torony
  •  
    Kalapgyár
  •  
    Grundtvig-templom
  •  
    Grundtvig-templom
  •  
    Nagyszínház, főhomlokzat
  •  
    Nagyszínház, belső, 1919
  •  
    Nagyszínház, belső, 1919
  •  
    Nagyszínház, belső, 1941 (már nem expresszionista formában)
  •  
    Internacionálé emlékmű (modell)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Pevsner, i. m., 171. o.
  2. ↑ Pevsner, i. m., 171-172. o.
  3. ↑ Joedicke, i. m., 64. o.
  4. ↑ Pevsner, i. m., 218. o.
  5. ↑ Joedicke, i. m., 64. o.
  6. ↑ Joedicke, i. m., 65. o.
  7. ↑ Joedicke, i. m., 64. o.
  8. ↑ Bernhard, i. m., 83. o.
  9. ↑ Bernhard, i. m., 15. o.
  10. ↑ Bernhard, i. m., 89. o.
  11. ↑ http://www.secretcitytravel.com/2016/friedrichstadt-palast-grosses-schauspielhaus-hans-poelzig-expressionist-theatre.shtml
  12. ↑ Joedicke, i. m., 64. o.
  13. ↑ https://www.clubhotelcortina.com/hu/leisure/hundertwasser-haz/
  14. ↑ Pevsner, i. m., 171-172. o.
  15. ↑ http://arc.sze.hu/eptortea/koraimod.htm
  16. ↑ Pevsner, i. m., 210. o.
  17. ↑ http://arc.sze.hu/eptortea/koraimod.htm
  18. ↑ Joedicke, i. m., 65. o.
  19. ↑ Joedicke, i. m., 65. o.
  20. ↑ Pevsner, i. m., 211. o.
  21. ↑ Bernhard, i. m., 89. o.
  22. ↑ https://www.verlassenes.de/en/hutfabrik
  23. ↑ Bernhard, i. m., 15. o.
  24. ↑ Joedicke, i. m., 65. o.
  25. ↑ Pevsner, i. m., 214. o.
  26. ↑ Joedicke, i. m., 65. o.
  27. ↑ Bernhard, i. m., 83. o.
  28. ↑ Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II., Ariton Kft., Budapest, 2016–2017, ISBN 9789631266917 és ISBN 9789631297454, i. m., I. kötet, 3. kiad. (2022), 98. o.
  29. ↑ https://index.hu/bcs/2018/03/27/art_deco_budapest_marko_utca_irodahaz/

Források szerkesztés

  • Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. A forma, a funkció és a szerkezet szintézise, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961
  • Nikolaus Pevsner: A modern formatervezés úttörői, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963 280 554 2
  • Maximilian Bernhard: 1000 építészeti csoda. A világ leghatásosabb építményei, Alexandra Kiadó, Pécs, 2010, ISBN 978-963-297-209-1

További külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Expresszionista_építészet&oldid=27014000”