Ezüst hárs

növényfaj

Az ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tilia argentea) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.

Ezüst hárs
Moldva-parti sétány Prágában
Moldva-parti sétány Prágában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)
Nemzetség: Hárs (Tilia)
Faj: T. tomentosa
Tudományos név
Tilia tomentosa
Mill.
Szinonimák

Tilia argentea DC

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ezüst hárs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüst hárs témájú médiaállományokat és Ezüst hárs témájú kategóriát.

Tilia tomentosa

Elterjedése, élőhelye szerkesztés

Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származik. A Balkán jellegzetes növénye, ami a Kárpát-medencében éri el elterjedési területének északi határát. Magyarországon főleg a városokban láthatjuk, mert jól tűri a szárazságot, és ezért szívesen telepítik díszfának.

Megjelenése szerkesztés

Magas termetű (25–30 m), szabályos alakú fa. Koronája fiatalon kúp alakú. A törzse egyenes, a kérge sima, zöldesszürke, idősebb korában finom repedések tarkítják. Ágai egyenletesen veszik körül a sudarat; fiatalon meredeken felfelé tartanak. Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják: ez a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális (azaz cikkcakkos vagy zegzugos) növekedése is.

Váltakozó, szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), a csúcsa hegyes, a széle egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld; fonáka, amit egyenletesen borítanak a csillagszőrök, ezüstfehér vagy szürkészöld. Ez a szőrzet a környezettől és a levél fény-árnyék viszonyaitól függően igen változó lehet: egyes levelek fonáka szabad szemmel csupasznak látszik. A levél biztos határozóbélyege, hogy fonákán az érzugokban nincsenek szőrcsomók, hanem ugyanolyan csillagszőrök nőnek, mint az érközi részeken. Forró nyári napokon az ezüst hárs levelei többé-kevésbé függőleges helyzetbe állnak, vagy fonákukat fordítják a Nap felé, hogy csökkentsék a párologtatást. Őszi lombja aranysárga.

Virágai 6–9 (10) tagú bogernyőben állnak; a virágtengely félig összenőtt az ugyancsak csillagszőrös repítő fellevéllel. Csészelevelei halvány zöldes-fehérek, a tövükön nektármirigyek találhatók. Sziromlevelei vajsárgák, kanalasak, porzói nem nyúlnak túl a takaróleveleken, bibeszála viszont túlnyúlik a porzókon. Az őshonos hársfajok közül egyedül az ezüst hárs porzói között akadnak petaloid sztaminodiumok: az öt falkába tömörült porzók közül falkánként a legkülsőket. Ezeknek nincs portokja, alakjuk sziromhoz hasonlít (bár azoknál kisebbek).

Termése gömbölyű, szőrös makk.

Életmódja szerkesztés

Az üde, félszáraz talajt kedveli.

Júliusban virágzik; a makkok szeptemberben érnek be.

Felhasználása szerkesztés

Szárított virágzatát tea készítésére nem ajánlják, mert a leváló apró szőrök allergiát okozhatnak. Rendkívül ízletes méze azonban túltesz a kis- és nagylevelű hárs mézén, és fogyasztása semmilyen allergiás reakciót nem vált ki.

Szárazságtűrése, szép lombja és szabályos koronája miatt az ezüst hársat sokfelé ültetik díszfának. Ennek megfelelően számos kertészeti változata létezik – az egyik legszebb hazai fajtáját a szelestei kastélyparkban talált, igen szabályos, tojásdad, tömött koronájú, dúsan szőrös levélfonákú példányról szaporították el, és világszerte 'Szeleste' néven forgalmazzák.

Kertészeti változatok szerkesztés

  • Tilia tomentosa 'Bori'
  • Tilia tomentosa 'Rhodopetala'
  • Tilia tomentosa 'Szeleste'
  • Tilia tomentosa 'Teri'
  • Tilia tomentosa 'Sisi' – Barabits Elemér nemesítette[1]
  • Tilia tomentosa 'Zentai Ezüst' – Schmidt Gábor szelektálta[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tilia tomentosa 'Sisi'® bemutatása, altekfa.hu (hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  2. Hársak bemutatása, altekfa.hu (hozzáférés: 2019. október 25.)

Források szerkesztés