Ezerfürtű
Az Ezerfürtű egy hazai nemesítésű fehérborszőlő-fajta. Kurucz András és Kwaysser István állította elő, a Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével Kecskeméten. Szinonim nevei: Kecskemét 5, Miklóstelepi 5.
| Ezerfürtű | |
| fehérborszőlő | |
| Egyéb nevei | Kecskemét 5, Miklóstelepi 5. |
| Nemesítő neve | Kurucz András, Kwaysser István |
| Nemesítés alapfajtái | Hárslevelű, Piros tramini |
| Nemesítés éve | 1950 |
| Hazai elterjedtsége | nagyüzemi fajta |
| Általános elterjedtsége | hazai fajta |
| Fürt leírása | középnagy, vállas, tömött |
| Érési időszak | szeptember vége |
| Érzékenység | rothadásra, túlterhelésre és szárazságra érzékeny |
| Művelésmód | kordon |
| Borának jellemzői | beérési mustfoka 16 körüli, semleges ízű, alkoholban gazdag, harmonikus |
Leírása szerkesztés
1970-es, 1980-as évek elején jó fagytűrőképességet, bőséges és jó minőségű egészséges termést reméltek fajtától, a nagyüzemek és a frissen alakuló szakcsoportok jelentős területet telepítettek belőle. A reményeket a fagytűrés és rothadás ellenállóság tekintetében nem váltotta be. A Hajós–Bajai borvidéken, a Kunsági borvidéken, Balaton melléke borvidéken fordul elő.
Erős növekedésű fajta. Fűzöld, fényes levele kerek, közepén, nagy, széles, kiterített, nem zsíros, tagolatlan-karéjozott.
Bőtermő, termésátlaga 9-14 t/ha, de rothadásra, túlterhelésre és szárazságra érzékeny. Korai érésű fajta. Szeptember végén szüretelhető, 16 mustfok körüli cukortartalommal.Talajra kevésbé, de fekvésre érzékeny, tőkepusztulásra hajlamos, fagytűrése közepes, zöldmunka-igénye fokozott.
Vállas, középnagy fürtje tömött, bogyói gömbölyűek, kicsik, sárgák, pontozottak, hamvasak.
Bora semleges ízű, alkoholban gazdag, harmonikus, savai finomak, de lágyulásra hajlamosak,[1] fekvéstől és terheléstől függően bora asztali vagy minőségi bor.