Féligáteresztő membrán
A féligáteresztő membrán biometrikus vagy szintetikuspolimer-membrán, amely lehetővé teszi bizonyos molekulák vagy ionok átjutását ozmózis útján. Az áthaladás sebessége a mindkét oldalon meglévő molekulák vagy oldott anyagok nyomásától, koncentrációjától és hőmérsékletétől függ, továbbá a membrán áteresztőképességétől az egyes oldott anyagokkal szemben. Membrántól és oldott anyagtól függően a permeabilitás függhet az oldott anyag molekulaméretétől, oldhatóságától vagy kémiai reakciókészségétől. A membránpermeabilitás szelektív kialakítása határozza meg az átjutás sebességét és az áteresztőképességet. Sok, meglehetősen vastag, természetes vagy szintetikus anyag szintén féligáteresztő.[1]
.svg)
A biológiai membránok szelektíven permeábilisek,[2] a molekulák áthaladását elősegített diffúzió, passzív transzport vagy aktív transzport szabályozza, melyeket a membránba ágyazott fehérjék tesznek lehetővé.
Biológiai membránok
szerkesztésA biológiai féligáteresztő membránra példa a lipid-kettősréteg, [2] amelyen az összes sejtet körülvevő sejtmembrán alapul. A foszfolipid-kettősréteg szintén féligáteresztő membrán, mely nagyon specifikus permeabilitását tekintve. A hidrofil foszfátfejek a külső rétegben vannak, és ki vannak téve a víztartalomnak a sejten kívül és belül. A hidrofób farok a membrán belsejében rejtett réteg. A foszfolipid kettősréteg a leginkább áteresztő a kisméretű, töltetlen oldott anyagok számára. A fehérjecsatornák foszfolipidekbe vagy foszfolipideken keresztül vannak beágyazva.[3] Az akvaporinok víztranszportot elősegítő, fehérjékből felépülő csatornák.
Sejtközi kommunikáció
szerkesztésInformáció akkor is juthat át a plazmamembránon, amikor jelzőmolekulák kötődnek a sejtmembrán receptoraihoz. A jelátviteli molekulák a receptorokhoz kötődnek, ami megváltoztatja ezen fehérjék szerkezetét.[4] A fehérje szerkezetének változása jelátviteli kaszkádot indít el.[4]
A G-protein-kapcsolt receptoros jelátvitel az ilyen jelátviteli folyamatok fontos példája.[5]
Más féligáteresztőmembrán-típusok
szerkesztésA féligáteresztő membránok egyéb típusai közé tartoznak a kationcserélő membránok és az anioncserélő membránok.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Osmosis Eggs | Center for Nanoscale Science. www.mrsec.psu.edu. Center for Nanoscale Science, Penn State University. [2023. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 2.)
- ↑ a b Caplan, M.J..szerk.: Boron: Functional organization of the cell, Medical physiology, Third, Philadelphia, PA: Elsevier, 8–46. o. (2017. november 3.). ISBN 9781455743773
- ↑ Friedl: Semipermeable Membranes' Role in Cell Communication - Video & Lesson Transcript (angol nyelven). Study.com. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
- ↑ a b Wood: Semipermeable Membrane: Definition & Overview - Video & Lesson Transcript (angol nyelven). Study.com. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
- ↑ Weis (2018. június 20.). „The Molecular Basis of G Protein–Coupled Receptor Activation”. Annual Review of Biochemistry 87 (1), 897–919. o. DOI:10.1146/annurev-biochem-060614-033910. PMID 29925258.
További információk
szerkesztés- Koros (1996. január 1.). „Terminology for membranes and membrane processes (IUPAC Recommendations 1996)”. Pure and Applied Chemistry 68 (7), 1479–1489. o. DOI:10.1351/pac199668071479.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Semipermeable membrane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.