Fónagy Zoltán (református lelkész)
(1920–1984) magyar református lelkész
Fónagy Zoltán (Budapest, 1920. május 7. – Tahitótfalu, 1984. április 30.) református lelkész, esperes.
Fónagy Zoltán | |
Született | 1920. május 7.[1] Budapest |
Elhunyt | 1984. április 30. (63 évesen)[1] Tahitótfalu |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája szerkesztés
A teológiát 1938 és 1942 között Budapesten végezte. A kecskeméti jogakadémián is hallgatott két évet, majd alapvizsgát tett. 1942-től segédlelkész volt Pécelen, Kunszentmiklóson, Budapesten. 1947-től Budakeszin volt segédlelkész és itt 1950-től 1962-ig lelkipásztorként szolgált. 1962-től Tahitótfaluban volt lelkész. 1955 és 1959 között az Észak-pesti egyházmegye számvevője, 1959-től főjegyzője, 1976-tól haláláig esperese.
Írásai szerkesztés
Cikkeket írt egyházi lapokba, társszerkesztője volt egy konfirmációs káténak.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Fónagy Zoltán, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04583.htm
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. Magyar életrajzi exikon
További információk szerkesztés
- Tóth Károly: Megemlékezés Fónagy Zoltánról (Gyökerek és távlatok, Bp., 1985).