Fónia
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Rádióforgalmazásnak, rádiólevelezésnek, idegen szóval fóniázásnak nevezik a repülőgépeken vagy földi egységnél telepített rádióállomások közötti közleményváltások segítségével lebonyolított rádiókommunikációt, mely napjainkban a repülőgép-vezetés és a légiforgalmi irányítás elengedhetetlen részét képezi. A rádiókommunikáció a repülőgépek és a földi személyzet (ATS egységek) között létesít kapcsolatot, valamint a repülőgépek egymás közötti információcseréjét is lehetővé teszi. A rádióforgalmazás során használt kifejezések és eljárások ismerete, pontos használata a biztonságos repülés egyik alapfeltétele.[1]
A fóniát, nemzetiségtől függetlenül, a világon szinte mindenhol ugyanúgy beszélik a használói. Egy nyelv, amely sallangoktól mentes, kizárólag a lényegre szorítkozik. Éppen azért jött létre, hogy megelőzze a félreértéseket, amelyek a repülésben akár végzetesek is lehetnek. Az angolon alapuló, néhány száz szóból álló fónia sok évtizeddel ezelőtt szerveződött önálló „nyelvvé” a rádiótávbeszélő kifejezésekből.[2]
Története
szerkesztés1944-ben az úgynevezett Chicagói Egyezmény nyomán létrejött az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), amelynek célja a polgári repülés különböző területeinek – így például a kommunikációnak is – az egységesítése. Ekkor vezették be a fóniát, amelynek szókincse a kezdetekkor még a mainál jóval szerényebb volt, de az idők folyamán, a kor kihívásainak megfelelően egyre bővült.[3]
Használata, elsajátítása
szerkesztésA fóniát – más idegen nyelvekkel szemben – meglehetősen nehéz előképzettség nélkül elsajátítani, ugyanis nélkülözhetetlenek hozzá az aviatikai ismeretek. Megfelelő alaptudással azonban a pilóták és a légiforgalmi szakszemélyzetek képzésén néhány hét alatt megtanulhatják a fóniában használatos kifejezéseket, szavakat a hallgatók. A gyakorlatban a földi személyzetek és a pilóták közötti rádiókommunikáció 90 százalékban a fónia nyelvén zajlik.
Példa a fónia használatára
szerkesztésA fónia -mint minden nyelv- alapos begyakorlást igényel, azonban az ideális szituációkban magától értetődő a társalgás lefolyásának a menete.
Példa egy repülőtéri gurulásra légiforgalmi irányító és a légijármű vezetője közt: (repülőgép hívójele: MAH230)
- MAH230 LINE UP RUNWAY 31R AND TAXI VIA RUNWAY TO THE END. THEN BACKTRACK AND REPORT WHEN READY FOR DEPARTURE RUNWAY 13L.
- LINING UP 31R AND BACKTRACK. WILCO MAH230. (later) MAH230 READY RUNWAY 13L.
- MAH230 ROGER RUNWAY 13L CLEARED FOR TAKE-OFF WIND 090 DEGREES 10 KNOTS GUSTING TO 20 KNOTS.
- RUNWAY 13L CLEARED FOR TAKE-OFF MAH230.
Példa egy hajtóműindítási engedélykérelemre:
- BUDAPEST GROUND MAH230 STAND 72 REQUEST START UP.
Példa kigurulási engedélyadásra:
- MAH230 LINE UP RUNWAY 31L.
- LINING UP/LINE UP RUNWAY 31L. (az igék folyamatos és egyszerű alakjának használata is szabályos)
Képzési területei
szerkesztésNapjainkban a magyar felsőoktatási intézmények közül több is képez repülésben jártas szakembereket, ezek: a BME, a Nyíregyházi Egyetem, a Milton Friedman Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Emellett számos cég hirdet magánképzésben pilótaoktatást, melyek többnyire önköltségesek és elvégzésük nem ad felsőfokú képzettséget az előbb felsorolt egyetemekkel szemben.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fábián András: PPL kézikönyv
- ↑ https://blog.hungarocontrol.hu/cikk/fonia-a-repules-es-a-biztonsag-anyanyelve/
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!