Földforgalmi törvény
A földforgalmi törvény, vagy másként a földtörvény Magyarország vitathatatlanul nemzeti tulajdonát képező föld forgalmazásának, hasznosításának feltételeit szabályozza a 2013. évi CXXII. törvényben "A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról" címmel, s csak a mezőgazdasági és erdőgazdasági földekről szól, nem más földterületekről (mint pl. a bányászati területek).[1]
A törvény megalapozása és célja szerkesztés
A törvényt Magyarország alaptörvénye Alapvetés fejezetének P. cikkének kettes bekezdése alapozza meg.[2] A törvény elsődleges célja a bevezetésben megfogalmazottak szerint a falvak fenntarthatóságának biztosítása, a közepes méretű farmergazdaságok elterjedésének segítése, a mező- és erdőgazdálkodás versenyképességének növelése, a tulajdonszerkezet kívánatos javítása.
A törvény szerkezete, rövid tartalma szerkesztés
A törvény a záró rendelkezésekkel együtt összesen hét fejezetből, 75 paragrafusból áll.
Az első fejezet meghatározza a törvény tárgyát, valamint a törvényben használt fogalmakat. A törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre azzal az első paragrafusban megfogalmazott feltétellel, hogy azok a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld fogalomkörét fedik le, azaz itt nincs szó bányatelekről, amely az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról[3] alá tartozik. Az értelmező rendelkezések abc sorrendben tartalmazzák a fogalmakat az állattartó teleptől az ültetvényig huszonhét pontba foglalva (néhány példa a felsorolásból:birtok, földműves, fiatal földműves, helyben lakó, helyben lakó szomszéd, stb.)
A második fejezet tárgyalja a föld tulajdonjogának megszerzését a kivételek felsorolásával. Magyarországon földtulajdont – ezen törvény eltérő rendelkezését kivéve – belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.[4] Ez a termőföld elaprózódását kívánja gátolni. A tulajdonjog szerzésébe nem értendő bele a föld törvényes öröklése, a kisajátítás és a kárpótlási célú árverés útján történő szerzés.
Fontos kitétel, hogy földtulajdon szerzése teljes bizonyító erejű magán- vagy közokiratot tételez fel, amely tartalmazza nyilatkozatként, hogy a szerző a föld használatát másnak nem engedi át, 5 éven belül nem hasznosítja más célra stb.[5]
Meghatározza a különböző kategóriákba tartozó földet művelők birtokmaximumát, valamint az állattartó telepek kedvezményes birtokmaximumát, így akadályozva a birtokmonopóliumok kialakulását. Szabályozza az elővásárlási jogot és annak gyakorlását, valamint a különböző típusú földtulajdon illetve hasznosításról szóló szerződések hatósági jóváhagyásának rendjét, amelyet mezőgazdasági igazgatási szervek gyakorolnak. Nem szükséges hatósági jóváhagyás a következő típusú tulajdonváltások esetén a 36. paragrafus szerint:
"a) az állam tulajdonszerzéséhez; b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez; c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához; d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához; e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszüntetésére kerül sor; f) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vételhez; g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez; h) a 11. § (2)[6] bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez."
A harmadik fejezet kitér a haszonélvezeti jog szabályaira és a használat jogának megszerzésére.
A negyedik fejezet a használat fogalmát fejti ki részletesen (pl. haszonbérlet, szívességi földhasználat, rekreációs célú földhasználat, stb.). Felhívja a figyelmet a Ptk. kötelező használatára az összefüggő fogalmak tekintetében. Megfogalmazza a földhasználati jogosultság megszerzésével, tilalmával és megengedett mértékével kapcsolatos fogalmakat, teendőket, valamint a haszonbérlet időtartamát (minimum egy gazdasági év, maximum húsz esztendő, míg az erdő esetében 10. év).[7] Megszabja a hatósági jóváhagyási kötelezettséget a kivételek felsorolásával.
Az ötödik fejezet a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzéséről és a kényszerhasznosításról szól. A hatodik fejezet hatálytalanítva a 2018: CXXXVI. törvény 21. § b) pontjával. A hetedik fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg."
- ↑ ["(2) * A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. "https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV]
- ↑ 1993. évi 48. törvény a bányászatról - Netjogtár[halott link]
- ↑ "10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg, egy hektárt meg nem haladó mértékben, amennyiben nem tartozik a földműves fogalomkörébe a szerző."[1]
- ↑ "13. § (1) A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja."[2]
- ↑ "11. § (1) A 10. §-ban foglaltaktól eltérően, a föld tulajdonjogát – a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében – az állam, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogi személy is megszerezheti a (2) bekezdésben meghatározott esetekben és feltételekkel. (2) A föld tulajdonjogát a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, c)6 a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára szerezheti meg."[3]
- ↑ "44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni." 12. A haszonbérlet időtartama
