Fűrészesrájafélék

A fűrészesrájafélék (Pristidae) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába és a Rhinopristiformes rendjébe tartozó család.

Fűrészesrájafélék
Evolúciós időszak: Jura - jelen
Pristis pristis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes) Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii) Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea) Rend: Rhinopristiformes Naylor, Caira, Jensen, Rosana, Straube & Lakner, 2016 Család: Pristidae Bonaparte, 1838
Szinonimák
Pristoidei
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fűrészesrájafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészesrájafélék témájú kategóriát.

Rendszertani besorolásuk és védelmük

Korábban az úgynevezett fűrészesrája-alakúak rendjének volt az egyetlen családja, 2 nemmel és 7 fajjal tartozik. 2016 óta a Pristiformes-t átnevezték Rhinopristiformes-ra és a meglévők mellett egyéb családokat, illetve nemeket és fajokat helyeztek beléje.

A Természetvédelmi Világszövetség (angolul World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, IUCN) Súlyosan veszélyeztetettnek (Critically Endangered, CR) minsősíti a család összes faját; emiatt, csak a Pristis microdon nevű faj lehet akváriumban tartani, de azt is, csak a helybéli akváriumokban és, csak védelmi célokból. Az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában tilos a halászatuk.

Előfordulásuk és élőhelyük

A fűrészesrájafélék a Föld három fő óceánjának (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán), a trópusi és szubtrópusi részein élnek. Gyakran felkeresik a folyótorkolatokat is, sőt néhány faj, felúszik a folyókba, és két fajnak a Nicaragua-tóban is van állománya.

Ezek a halak, a sekély vizű, part menti részeket kedvelik ahol a homokos fenéken zsákmányra várhatnak. Legtöbbjük egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is.

Megjelenésük

A fűrészesrájafélék legfőbb jellemzője a fejen levő fűrészes, csőrszerű képződmény, amelynek oldalain fogak ülnek. Az összes faj teste, cápaszerű, és szürkés színű. A legkisebb az 1,4 méter hosszú Pristis clavata, míg a legnagyobbak a Pristis microdon, a nagy fűrészesrája (Pristis pectinata) és a Pristis pristis fajok, amelyek a 7 méteres hosszúságot is meghaladhatják. Egyes források említést tesznek 11 méteres testhosszal, és 2000 kilogramm feletti testtömeggel rendelkező példányokról is.^[forrás?] Mivel a porcos halak közé tartoznak, nincs rendes csontozatuk, hanem csak porcos képződményeik. Hiányzik az úszóhólyagjuk, emiatt a felhajtóerőt az olajban gazdag májaik biztosítják.

Szaporodásuk

A fűrészesrájafélék ál-elevenszülő halak, vagyis a hímek által megtermékenyített peték, a nőstények petefészek vezetékeinek üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya állatok kitolják az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadékok a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődnek az anyjuk testéből.

Rendszerezés

A családba az alábbi 2 nem és 7 faj tartozik:

• Anoxypristis White & Moy-Thomas, 1941 – 1 faj
  • Anoxypristis cuspidata (Latham, 1794)
• Pristis Linck, 1790 – 6 faj; típusnem

Források

• ITIS rendszerbesorolása
• Pristidae FishBase
• Unique Australian Animals - Sawfish
• Naylor, G.J.P., Caira, J.N., Jensen, K., Rosana, K.A.M., Straube, N. & Lakner, C. 2012. Elasmobranch Phylogeny: A Mitochondrial Estimate Based on 595 Species. pp. 31–56 in Carrier, J.C., Musick, J.A. & Heithaus, M.R. (eds): Biology of Sharks and Their Relatives, 666 pp., 229 B/W Illustrations, ISBN 9781439839249 CRC Press. reference page
• Last, P.R., Séret, B. & Naylor, G.J.P. 2016. A new species of guitarfish, Rhinobatos borneensis sp. nov. with a redefinition of the family-level classification in the order Rhinopristiformes (Chondrichthyes: Batoidea). Zootaxa 4117(4): 451–475. doi: 10.11646/zootaxa.4117.4.1. Reference page.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sawfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.