Főmenü megnyitása

FK Željezničar Sarajevo

labdarúgó-egyesület

A Fudbalski Klub Željezničar egy boszniai profi labdarúgó klub Szarajevóban. 1921-ben alapították és a neve (Željezničar) vasutast jelent, utalva arra, hogy a csapatot vasúti dolgozó alapították.

FK Željezničar
Csapatadatok
Teljes csapatnév Fudbalski Klub Željezničar
Becenév Željo
Plavi (kékek)
Alapítva1921. szeptember 15.
Stadion Grbavica Stadion
Vezetőedző BIH Amar Osim
Bajnokság Premijer Liga
Nemzeti sikerek
Bosznia-hercegovinai Bajnok6 alkalommal
Jugoszláv Bajnok1 alkalommal
Bosznia-hercegovinai Kupagyőztes6 alkalommal
Bosznia-hercegovinai Szuperkupa-győztes3 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
FK Željezničar honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz FK Željezničar témájú médiaállományokat.

A Željezničar Bosznia-Hercegovina egyik legsikeresebb és legprominensebb csapata. Háromszoros bosnyák bajnok, egyszeres jugoszláv bajnok. Legnagyobb nemzetközi sikerét az UEFA-kupa 1984-1985-ös kiírásában érte el, ahol az elődöntőig jutott. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapata összesítésben 4-3 végeredménnyel ütötte ki.

TörténelemSzerkesztés

Az együttest egy csapat vasutas alapította 1921. szeptember 15-én. Abban az időben több csapat is volt Szarajevóban. Ezeket mind valamilyen szervezet támogatta és anyagilag jól álltak. Legtöbbjükben a különböző etnikai csoportok tömörültek (bosnyákok, boszniai szerbek, boszniai horvátok, boszniai zsidók). De a Željezničar átlagos emberekből állt, akiket csak a foci érdekelt. Miután eléggé szegény csapat volt, táncestéket rendeztek és az összes bevételt később cipőre és labdára költötték.

1941-ben, a II. világháború elérte Szarajevót is, és minden labdarúgó aktivitás leállt. Sok labdarúgó tagja lett az ellenállásnak, és páran el is estek a háborúban. A háború befejezte után, a Željo ismét elkezdte pályafutását, és 1946-ban megnyerte a boszniai bajnokságot. Ez bebiztosította szereplésüket a többi jugoszláv köztársaság bajnokai ellen. Nemsokára a kommunista kormány új csapatot alapított (mostani nevén FK Sarajevo) és elrendelte, hogy a Željezničar legjobb játékosai játszanak benne. Ez nagy érvágás volt a Željonak, és pár évbe tellett míg ismét az első osztályba szerepelhettek. Ettől függetlenül a csapat legtöbb idejét az első osztályban töltötte. Négyszer esett ki az első osztályból (legutóbb az 1976/77-es idényben), de minden alkalommal (kivéve az 1947-es kiesést) gyorsan visszatért az élvonalba.

A legnagyobb sikert a csapat az 1971/1972-es idényben érte el, amikor is megnyerte a jugoszláv bajnokságot, az egyetlen bajnoki címét a jugoszláv érában. 1980/1981-ben, a Željezničar eljutott a jugoszláv liga kupa döntőjéig, de ott veszített egy szintén boszniai csapat ellen (Velež Mostar). A klub legnagyobb nemzetközi sikerét az 1984/1985-es idényben érte el, amikor a csapat az UEFA-kupa elődöntőéig menetelt. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapatával találkozott. A székesfehérvári 3-1-es magyar siker után a visszavágón 2-1-re győzött a bosnyák csapat, így összesítésben 4-3-ra elbukta az elődöntőt. A döntőben a Videoton a Real Madriddal találkozott.

Jugoszlávia összeomlását ismét egy háború követte. A Grbavicái stadiont elfoglalták, és a labdarúgás megint megállt. Az olyan játékosok mint: Mario Stanić, Rade Bogdanović, Gordan Vidović, Suad Katana és sok más külföldre menekültek és ott folytatták pályafutásukat, így elmenekülve a háború borzalmai elől. Valahogyan, a klubnak ismét sikerült talpra állnia. Eleinte, fiatal játékosokat edzettek iskolák sportcsarnokaikban. A stadion romjaiban hevert, mégis indultak a boszniai "háborús" ligában 1994-ben. A negyedik helyezés nem is volt annyira fontos, mint a részvételük.

A háború 1995-ben befejeződött, és megalakult boszniai bajnokság. Azóta a csapatnak háromszor sikerült megszereznie a bajnoki címet.

Az utolsó két idényt még a szurkolók a legszívesebben elfelejtenék. A csapat folyamatos anyagi gondokkal küszködik, melynek hátterében tulajdonosváltási ügyek és a stadion tulajdonjogának eladása van. De ezek mellett is sikerült a Željezničarnak az élvonalban maradnia.

SikereiSzerkesztés

  Jugoszlávia
  • Bajnok (1 alkalommal): 1972
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1971
  • Bronzérmes (2 alkalommal): 1963, 1984
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1981
  • Elődöntős (1 alkalommal): 1985
  Bosznia-Hercegovina
  • Bajnok (6 alkalommal): 1998, 2001, 2002, 2010, 2012, 2013
  • Ezüstérmes (6 alkalommal): 2003, 2004, 2005, 2015, 2017, 2018
  • Győztes (6 alkalommal): 2000, 2001, 2003, 2011, 2012, 2018
  • Ezüstérmes (3 alkalommal): 2002, 2010, 2013
  • Győztes (3 alkalommal): 1998, 2000, 2001

Híres játékosokSzerkesztés

EdzőkSzerkesztés

Klub elnökökSzerkesztés

  • Hinko Tegzeš
  • Ljubo Gospodnetić
  • Tadija Živković
  • Drago Matulić
  • Dušan Savić
  • Pavle Bašić
  • Ljubiša Veselinović
  • Vidak Bulajić
  • Halid Topić
  • Josip Vranešić
  • Gojko Pobrić

  • Miladin Draškić
  • Radoslav Škobić
  • Božidar Čalović
  • Omer Topuzović
  • Nusret Mahić
  • Hamdija Omanović
  • Anto Sučić
  • Nedjeljko Stipić
  • Subhija Karamehić
  • Božo Bevanda
  • Hajrudin Čengić

KlubrekordokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés