Fabó Kinga

magyar költő, nyelvész, esszéista

Fabó Kinga (Mezőtúr, 1953. november 1.2021. március 4.) magyar költő, nyelvész, esszéista.

Fabó Kinga
Született1953. november 1.
Mezőtúr
Elhunyt2021. március 4. (67 évesen)[1]
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1972–1977)
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1972–1977 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar–angol szakán tanult. 1978–1980 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) munkatársa volt. 1981–1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete általános nyelvészeti osztályának munkatársa, 1986–1989 között aspiráns volt.

Esszéíróként és költőként egyaránt nyelvkritikai és nyelvfilozófiai szemlélettel közelített az irodalomhoz.

  • Értékváltozások a 19. század második felében. Kísérlet a kor társadalmi értéktudatának rekonstruálására erkölcs és illemkódexek alapján; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1980 (Életmód, életminőség)
  • A határon (esszék, 1987)
  • Anesztézia (versek, 1988)
  • A fül (versek, 1992)
  • Ellenfülbevaló (versek, 1994)
  • Maradj még idegen (hangjáték, Grunwalsky Ferenccel, 1995)
  • Elég, ha én tudom; Seneca, Bp., 1996 (Thesaurus)
  • Fojtott intenzitással, fojtottan (versek, 2002)
  • Racun. Penyair Hongaria / Poison; indonézra ford. Narudin; Teras Budaya, Jakarta, 2014
  • Bebáboz. Versek; Gondolat, Bp., 2020
  1. Meghalt Fabó Kinga. (Hozzáférés: 2021. március 7.)

További információk

szerkesztés