Fanni Jefimovna Kaplan

Fanni Jefimovna Kaplan, egyéb nevei: Fejga Hajmovna Rojtblat-Kaplan, de a vezetékneve Rojtman, Reutemann vagy Rothman is lehetett, (oroszul: Фанни Ефимовна Каплан), (Volhinai kormányzóság, 1890. február 10.Moszkva, 1918. szeptember 3.) hivatásos forradalmár, Lenin merénylője.

Fanni Jefimovna Kaplan
(Фанни Ефимовна Каплан)
Kaplan fanny 1918.jpg
Született Фейга Хаимовна Ройтблат
1890. február 10.[1]
Novichi
Elhunyt 1918. szeptember 3. (28 évesen)[1]
Moszkva[2]
Állampolgársága
  • orosz
  • Szovjet-Oroszország
Foglalkozása
  • militant
  • terrorista
  • politikus
Halál okagolyó általi halál
A Wikimédia Commons tartalmaz Fanni Jefimovna Kaplan témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Hétgyermekes családban született, testvérei közül az egyetlen volt, aki nem tanult szakmát. 15 éves volt, amikor kapcsolatba került az anarchista mozgalommal, ahol a Dora fedőnevet kapta. Hivatásos forradalmár lett.

Mivel 1906-ban résztvevője volt egy pokolgépes merényletnek, élethossziglani kényszermunkára ítélték. Büntetését előbb a Málcev börtönben kezdte letölteni, ahol rendszeresen meztelenre vetkőztetve nyírfabotokkal verték, azután Szibériában folytatta.

1917. március 3-án szabadult ki, azonban ekkora már majdnem teljesen megvakult és a fejfájás is folyamatosan gyötörte. Azután ábrándult ki Leninből, amikor a bolsevik párt szétkergette a nemzetgyűlést, valamint az összes politikai pártot betiltotta és a breszt-litovszki békét is aláírta.

Kaplan előzőleg méregbe mártott golyókkal kísérelte megölni Lenint, mivel biztosra akart menni. 1918. augusztus 30-án délelőtt Moszkvában, amikor Lenin egy gyárlátogatásról távozott, Kaplan a nevét kiáltotta és háromszor rálőtt. A háromból két lövés találta el Lenint, az egyik állon, a másik felkaron. A harmadik csak a kabátját lyukasztotta át.

Mivel Lenin tartott egy újabb merénylettől, nem vonult kórházba, hanem a Kremlbe hívatta az orvosokat, akik az életét megmentették, de közölték, hogy a golyókat csak steril körülmények között tudnák kiműteni testéből. Az orvosok véleménye szerint a makacssága miatt ekkor szerzett olyan sérüléseket, amelyek későbbi agyvérzéséhez és halálához hozzájárultak.

A CSEKA emberei elfogták Kaplant, aki a következőket vallotta: „A nevem Fanni Kaplan. Ma rálőttem Leninre. Egyedül cselekedtem. Nem mondom meg, hogy kitől szereztem a revolverem, és nem közlök több részletet. Már régen elhatároztam, hogy megölöm Lenint, mert a Forradalom árulójának tartom. Akatujban voltam száműzetésben, mert részt vettem egy cári hivatalnok elleni merényletben. 11 évet töltöttem kényszermunkával. A Forradalom után kiszabadultam. Pártoltam az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, és pártolom még most is.” Ezt követően a CSEKA szeptember 3-án a moszkvai Kreml udvarán kivégezte.

A korabeli sajtó kigúnyolta Kaplant, Charlotte Corday-hoz, Jean-Paul Marat gyilkosához hasonlította, aki feleslegesen ölt, ugyanis már nem tudta megállítani az eseményeket. Leninről másnap közölték, hogy visszautasította az orvosok segítségét és életveszélyes sebesülése dacára már a saját lábán áll, újságot olvas és a forradalom fölött is éberen őrködik.

Fanni (vagy Dora) Kaplan személye körül sok a tisztázatlan dolog. Egyes történészek azon az állásponton vannak, hogy nem is ő volt a merénylő, ugyanis az őt elfogó csekások vallomásai ellentmondóak, illetve Kaplan fizikailag képtelen lett volna végrehajtani a gyilkosságot (annak ellenére, hogy gyűlölte Lenint), mivel szinte vak volt, és az egészsége annyira leromlott a szibériai fogságot követően, hogy javarészt szanatóriumokban töltötte idejét. Egyesek feltételezik, hogy Kaplan nem egyedült cselekedett, csupán ő viselte a felelősséget.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

ForrásokSzerkesztés