Az északi félgömbön a nyári (júniusi) napforduló előtti és utáni néhány hét alatt a napnyugták igen késői, a napkelték pedig igen korai órákra esnek az északi vidékeken. A magasabb, 60. szélességi fok felett a Nap sehol sem süllyed 6°-nál mélyebben a látóhatár alá (polgári szürkület), ezért a nappali világosság nem oszlik el egészen, így ez idő alatt még éjszaka sem teljes a sötétség; ezeket a világos éjjeleket nevezzük fehér éjszakáknak.[1]

A szentpétervári Felkelés tere 2006. június 28-án éjjel 11-kor
Petrozavodszk, 00:11, június 18-án
Az Egyetem part Szentpétervárott

Számos északi országban megünneplik az év legrövidebb éjszakáját, ez a Szent Iván éjszakája. Az oroszországi Szentpétervárott rendezett Fehér éjszakák fesztiválja híres a látványos tűzijátékokról és az iskolaév végét ünneplő rendezvényekről.[2]

Ugyanígy a déli félgömbön is létezik ez a jelenség a 60. szélességi fok felett, csak éppen a decemberi napforduló idején (azonban ezen a területen csak az Antarktisz és kisebb szigetek vannak, amelyek többnyire lakatlanok, így kulturális hagyománya sincs.) A jelenség a fénytörés miatt a sarkköröknél kisebb szélességen is megfigyelhető. A téli napforduló környékén poláris éjszakák vannak, amikor a Nap nappal is a horizont alatt marad.

Más bolygókon is megfigyelhető a jelenség (pl. Mars), csak más szélességi körön, attól függően, hogy mekkora a bolygó tengelyferdesége.

A jelenséget megtapasztaló országok és autonóm területek: Kanada (Yukon, Nunavut, Északnyugati területek); Amerikai Egyesült Államok (Alaszka); Grönland, Izland, Norvégia, Svédország és Oroszország. Az északi sarkkörtől legészakabbra levő város az Oroszországban található Murmanszk, ahol a fehér éjszaka május 22-től július 22-ig, azaz összesen 62 napon át látható. Finnország területének negyede az északi sarkkörtől északra terül el, és az ország legészakibb pontján a Nap 72 napig nem nyugszik le.[3]

Európa legészakibb lakott pontján, a Spitzbergákon április 19-től augusztus 23-áig nem nyugszik le a Nap. A legszélsőségesebb eset a sarkoké, ahol a Nap fél évig nem nyugszik le. Ez az Északi-sarkon körülbelül március 23-ától szeptember 24-éig,[4] a Déli-sarkon körülbelül szeptember 20-ától március 23.-áig tapasztalható.[5]

Közelség a sarkkörhöz

szerkesztés
 
Az éjféli nap többszörös expozíciója az Ozsogino tavon az oroszországi Jakutföldön

A légköri fénytörés és amiatt, hogy a Nap korongnak látszódik egy pont helyett, a helyi viszonyoktól függően fehér éjszakák tapasztalhatók az északi sarkkörtől délre, illetve a déli sarkkörtől északra, de legfeljebb egy foknyira. Például Izlandon vannak fehér éjszakák, habár a fő sziget a sarkkörtől délre fekszik, és csak Grímsey szigetét szeli át. Ugyanezért a pólusokon a nappal hosszabb, mint 6 hónap. Az Egyesült Királyság legészakibb része is szürkületet lát még a nyári napfordulón is, a Szentpétervárral megegyező szélességen.

Azok a területek, amelyek elég közel vannak a sarkokhoz, például Alert településen Nunavutban, olyan időszakokat látnak, amikor a Nap nem nyugszik le teljesen, de nem is kel fel teljesen. Így nappal polgári, éjszaka pedig csillagászati szürkület van.

Időszakok

szerkesztés

Éjféli polgári szürkületet tapasztalnak azok a területek, ahol a Nap kevesebb, mint 6 (vagy 7[6]) fokkal marad a horizont alatt, azaz a 60° 34’ (vagy 59° 34’) szélesség és a sarkkör között. Ez derült időben elegendő fényt biztosít a kinti tevékenységekhez, akár még olvasni is lehet. Ez szintén a nyári napforduló környékére esik. A Nap színének megváltozása nélkül tapasztalható éjféli nap legkisebb szélessége 72°34′.

Hónap A fehér éjszakát tapasztaló
legkisebb szélesség
Az éjféli napot tapasztaló
legkisebb szélesség
A 100% sötétséget tapasztaló
legnagyobb szélesség
Január 59º 50' S 66º 00' S 48º 50' S
Február 64º 47' S 70º 57' S 53º 47' S
Március
(a nap-éj egyenlőség előtt)
74º 26' S 80º 36' S 63º 26' S
Március
(a nap-éj egyenlőség után)
78º 45' N 84º 55' N 67º 45' N
Április 68º 09' N 74º 19' N 57º 09' N
Május 61º 03' N 67º 13' N 50º 03' N
Június 59º 34' N 65º 44' N 48º 34' N
Július 59º 50' N 66º 00' N 48º 50' N
Augusztus 64º 47' N 70º 57' N 53º 47' N
Szeptember
(a nap-éj egyenlőség előtt)
74º 26' N 80º 36' N 63º 26' N
Szeptember
(a nap-éj egyenlőség után)
78º 45' S 84º 55' S 67º 45' S
Október 68º 19' S 74º 19' S 57º 09' S
November 61º 03' S 67º 13' S 50º 03' S
December 59º 34' S 65º 44' S 48º 34' S

A Fehér Éjszakák egy szentpétervári fesztivál, melyet minden évben június utolsó 10 napján tartanak. A város június 11-étől július 1-jéig tapasztalja a jelenséget.[6] Az alaszkai Fairbanksben hasonló jelenséggel bír, ahol 1916 óta Midnight Sun Game néven baseballversenyt rendeznek június 21-én.[7][8]

 
Térkép a fehér éjszakák számával és időszakával különböző szélességeken. Az időszakokat így kell olvasni: nap/hónap

A Föld számottevő tengelyferdesége (23 fok, 26 perc, 21,41196 másodperc) miatt a magas szélességeken a Nap nem nyugszik le a nyári napforduló környékén.[9] A sarkköröktől mindössze 100 km-nyire a jelenség hetekig, a sarkokon hat hónapig tart. A sarkokon a Nap a nap-éj egyenlőségek idején kel és nyugszik. A Nap hat hónapot tölt a horizont fölött; ezalatt – a Földről nézve – spirálalakban halad felfelé, majd a nyári napforduló után lefelé, mielőtt még az őszi nap-éj egyenlőség idején a horizont alá bukna. A fénytörés miatt a felkelés látszólag megelőzi a tavaszi nap-éj egyenlőséget, és nyugta látszólag követi az őszi nap-éj egyenlőséget.

Időzónák és nyári időszámítás

szerkesztés

Az éjféli napot előidézhetik az időzónák és a nyári időszámítás is. Például az alaszkai Fairbanksben a nyári napfordulón a Nap 12:47 a.m-kor nyugszik, aminek az az oka, hogy ilyenkor a helyi idő 1 óra 51 perccel az idealizált időzóna előtt jár. Az alaszkai zónaidőhöz a különbség 51 perc, de a nyári időszámítás ehhez még egy órát hozzáad. Fairbanks a 147,72 nyugati hosszúságon fekszik, ami megfelel az UTC−9 időzóna + 51 percnek; a téli időszámítás idején UTC−9-et használ. Ez azt jelenti, hogy a Nap délután 12:51-kor delel, a szoláris éjfél pedig hajnali 01:51-kor van.

Ha pontos időpontot akarunk meghatározni a fehér éjszakával kapcsolatban, akkor figyelembe kell venni a megfigyelő földrajzi hosszúságát, a helyi időszámítást, és az időegyenletet. Az a pillanat, amikor a Nap a legjobban megközelíti a horizontot, egybeesik azzal, amikor áthalad a megfigyelőtől északra, ami általában éjfélkor történik. Greenwichtől keletre minden fok 4 perccel korábbra helyezi ezt a pillanatot, mint ahogy az óra az éjfélt mutatja, míg az ideális zónák szerinti UTC zónaidő ezt 1 órával korábbra hozza. Ezt a két hatást összegezni kell. Ebből még az időegyenletet is le kell vonni: az időegyenlet pozitív értékei azt mutatják, hogy a Nap megelőzi a saját átlagos pozícióját, ezért a kivonás.

Például Norvégiában az Északi-fokon június 21/22 éjszakáján a 25,9-es keleti fok miatt 103,2 perccel megelőzi az óraidőt; de a helyi idő a nyári időszámítás miatt 120 perccel a GMT előtt jár, ami 120 perccel későbbre teszi. Figyelembe kell venni az időegyenletet is, ami az adott napon –2.0 perc. Így a Nap a legalacsonyabb magasságát éjfél után 120 – 103,2 + 2,0 perckor éri el; ami a közép-európai nyári idő szerint 00,19. A többi közeli napon az egyetlen különbség az időegyenlet, így egy időszakra ez egy megfelelő becslés. A Nap magassága az 5 foktól 45 perccel előtte és utána legfeljebb fél fokkal különbözik.

Habár a Föld pályája megközelítőleg kör alakú, azonban keringése során néha közelebb kerül a Naphoz. Norvégia északi része az arktiszi régióban közelebb kerül a Naphoz, és a nappal hossza megnő, a Nap nem nyugszik le. Ebben az időszakban Hammerfestben az éjszaka elmarad.

Időtartama

szerkesztés
 
A pólusokon a Nap a nap-éj egyenlőség környékén kel fel és nyugszik. Ezeken a napokon csak a horizontot járja körbe. Ez különíti el a féléves poláris nappalt és poláris éjszakát. A fénykép a Déli sarkon készült a márciusi napnyugta előtti pillanatban. A Nap már a horizont alatt nyugszik, de még látható a fénytörés miatt

A lehetséges fehér éjszakák száma a pólusokhoz közeledve nő. Habár a sarkkörök határozzák meg, fehér éjszakák lehetségesek 90 kilométerre a sarkkörökön kívül. A pontos szélesség a topográfiától függ, és évről évre változhat.

Ha nem vesszük figyelembe a fénytörést, akkor a sarkkörökön az évi egyetlen fehér éjszakáján a Nap félig nyugszik le. A napkorong egy része június 12-től július 1-jéig tart. Ez az időszak északabbra egyre hosszabb: a norvégiai Nordkinn-fokon, a kontinentális Európa legészakibb pontján fehér éjszakák tapasztalhatók május 14-től július 29-éig. A Spitzbergákon ez az időszak április 20-tól augusztus 22-ig tart.[10]

A poláris nappal és éjszaka hossza a sarkokon eltérő, mivel a Föld perihelionban van január elején, és aphelionban július elején. Az északi féltekén hosszabb ideig tartanak a poláris nappalok, mint a poláris éjszakák: például Alaszkában Utqiagvikban 84 napig tart a poláris nappal, és 68 napig a poláris éjszaka. A déli féltekén a helyzet fordított: a poláris éjszaka hosszabb, mint a poláris nappal.

Magasabb helyeken a fehér éjszakák hosszabb ideig tapasztalható, a horizont lehajlása miatt.

  1. Deme Barnabás: Égitestek kelése és nyugvása. ELTE, 2020. (Hozzáférés: 2022. június 23.)
  2. White Nights Festival Saint Petersburg 2013 - Alye Parusa (YouTube/PowerRossiya, 2013. november 24.)
  3. Nuorgam, Lapland, Finland — Sunrise, Sunset, and Daylength, May 2022
  4. Time and Date.com - North Pole. Time and Date.com. (Hozzáférés: 2024. március 12.)
  5. Time and Date.com - South Pole, Antarctica. Time and Date.com. (Hozzáférés: 2024. március 12.)
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia
  7. Pioneer Bush Pilot. Bantam Books, 103. o. (1991. június 15.). ISBN 0553289195 
  8. Midnight Sun Game is still going strong at 113 years. newsminer . newsminer.com, 2018. június 21. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  9. What is the Midnight Sun Phenomenon? | Earth Phenomena | Planetary Science (angol nyelven). Scribd . (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  10. Trygve B. Haugan, ed. Det Nordlige Norge Fra Trondheim Til Midnattssolens Land (Trondheim: Reisetrafikkforeningen for Trondheim og Trøndelag. 1940)

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Midnight sun című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés