Fehérhasú tobzoska

emlősfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 6.

A fehérhasú tobzoska (Phataginus tricuspis, korábban Manis tricuspis) az emlősök (Mammalia) osztályának tobzoskák (Pholidota) rendjébe, ezen belül a tobzoskafélék (Manidae) családjába tartozó faj.

Fehérhasú tobzoska
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Tobzoskák (Pholidota)
Alrend: Pholidota
Alrendág: Eupholidota
Öregcsalád: Manoidea
Család: Tobzoskafélék (Manidae)
Alcsalád: Smutsiinae
Nem: Phataginus
Rafinesque, 1821
Faj: P. tricuspis
Tudományos név
Phataginus tricuspis
(Rafinesque, 1821)
Szinonimák
  • Manis tricuspis Rafinesque, 1821
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérhasú tobzoska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhasú tobzoska témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Közép-Afrika dzsungeleinek lakója, Szenegáltól, Kenyától és Észak- és Kelet-Angoláig megtalálható. Az IUCN vörös listáján a "mérsékelten veszélyeztetett" kategóriában szerepel, állománya csökken, de regionálisan változó, a húsáért és a pikkelyeiért vadásszák a bennszülött törzsek.

  • Phataginus tricuspis mabirae G. M. Allen & Loveridge, 1942
  • Phataginus tricuspis tricuspis Rafinesque, 1821

Megjelenése

szerkesztés
 
A csontváza
 
Kitömött fehérhasú tobzoskák

Mint az összes tobzoskafajnak a fehérhasú tobzoskának is pikkelyei vannak. Nagy karmaival ássa ki a termeszvárakat és a hangyabolyokat. A farka az óriás tobzoskáénál vékonyabb. A faj a nevét fehér színű hasáról kapta. Tömege 4,5–14 kg, hossza 31–45 cm.

Életmódja

szerkesztés

Éjszaka - amikor éber -, akkor keresi hangyákból és termeszekből álló táplálékát, amiket hosszú, ragadós nyelvével szívja fel. A fogságban 13 évig él, a vadon élő állatok élettartama ismeretlen.

Szaporodása

szerkesztés

Nincs meghatározott párzási időszaka. A nőstény 150 napig tartó vemhessége végén 1 - ritkán 2 - kölyök jön világra, tömegük 200-500 g. A kölyök az anyaállat hátán "lovagol".