Feketehomlokú mézmadár

madárfaj

A feketehomlokú mézmadár (Manorina melanocephala) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.

Feketehomlokú mézmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Alcsalád: Mézevőformák (Meliphaginae)
Nemzetség: Meliphagini
Nem: Manorina
Faj: M. melanocephala
Tudományos név
Manorina melanocephala
(Latham, 1802)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketehomlokú mézmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketehomlokú mézmadár témájú médiaállományokat és Feketehomlokú mézmadár témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Ausztrália keleti részén elterjedt faj, Queensland északi részétől Ausztrália teljes keleti partvidékén előfordul egészen Dél-Ausztrália állam déli részéig, továbbá Tasmania szigetén is honos.

Száraz erdők, eukaliptuszerdők, bozótos vidékek lakója, de mezőgazdasági területeken is előfordul.

Megjelenése szerkesztés

Átlagos testhossza 25-28 centiméter. Háta és feje egyszínű szürkésbarna, erős szárnyai szürkék sárgás mintázattal. Hasa krémszínű, a szeme körüli csupasz bőrfelület, csőre és lábai is sárgák. Jellegzetes bélyege sötét arcmaszkja.

Életmódja szerkesztés

Kis kolóniákban él a facsoportokkal tarkított nyílt térségekben. Mint minden mézevő faj ideje java részét a fák lombkoronájában tölti. Eleségét elsősorban a talajon gyűjti, ahol rovarokat és magvakat szegedet fel. Táplálékot keres azonban a fákon is, ahol virágokból kiszívja a nektárt, közben repülő rovarokat is fog, ezen kívül pókokat és egyéb ízeltlábúakat is fogyaszt, melyeket a fák törzsén és ágain fog el. Gyümölcsöt is fogyaszt. Táplálékkeresés közben messzire elkóborol a pihenőhelyétől. Agresszív madarak, sokat veszekednek a kolónián belül is és harciasan viselkedik más fajokkal szemben is. Előfordul, hogy az egész kolónia együttesen rátámad a ragadozókra és a kisebb fajokat el is tudják kergetni.

Szaporodása szerkesztés

A költési időszak júliustól decemberig tart. Fészke száraz fűből, apró ágakból és fakéregből készül, az egészet pókháló tartja össze. A fészek belsejét gyapjúval vagy tollakkal béleli. Fészkét fák ágaira, többnyire igen magasra építi.

A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket 14-16 nap alatt költ ki. A fiókákat az előző fészekalj fiatal madarai is segítenek felnevelni.

Források szerkesztés