Feketeszegélyű kígyógomba

	A feketeszegélyű kígyógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Tox_Poisonous_icon.svg/36px-Tox_Poisonous_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Feketeszegélyű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Mycenaceae;
Nemzetség:	Mycena;
Tudományos név
	Mycena pelianthina; (Fr. : Fr.) Quél. 1872
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Feketeszegélyű kígyógomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszegélyű kígyógomba témájú kategóriát.

A feketeszegélyű kígyógomba (Mycena pelianthina) a kígyógombafélék családjába tartozó, Európában honos, mérgező gombafaj.

Megjelenése szerkesztés

A feketeszegélyű kígyógomba kalapjának átmérője 2,5–5 cm, alakja kezdetben domború, majd hamar kiterül; szabálytalan és közepén kis púp található. A nedves gomba kalapszéle bordázott és jól elhatárolódik. Felszíne sima vagy sugarasan szálas. Színe szárazon lilás krémszín, nedvesen lilás szürkésbarna, a kalap szélén sötétebb sáv látható. Húsa törékeny, vizenyős, színe fehéres. Szaga erősen, íze enyhén retekszerű.

Közepesen sűrűn álló lemezei élükön fogazottak, felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek. Színük szürkéslila. Spórapora fehér. Spórái 5-7 x 2,5-3 mikrométeresek, elliptikusak, sima felszínűek, belül olajcseppekkel.

Tönkje 5–8 cm magas és 0,5–1 cm vastag. Alakja hengeres, egyenes vagy meggörbül, felülete hosszanti szálas. Színe a kalapéval megegyező.

Hasonló fajok szerkesztés

A szintén mérgező retekszagú kígyógombával (lilább, a kalap szélén nincs sötétebb sáv) és rózsás kígyógombával (rózsaszínű, sáv nélkül) téveszthető össze.

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Európában honos, főleg a kontinens középső és északi részén gyakori. Magyarországon nem ritka. Elsősorban lombos erdőkben, főleg bükkösökben található meg tápanyagdús, inkább meszes talajon. Júniustól októberig terem.

Mérgező, muszkarint tartalmaz.