Felálló iszalag

növényfaj

A felálló iszalag (Clematis recta) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Felálló iszalag
Újdelhiben növő példány
Újdelhiben növő példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Iszalag (Clematis)
Faj: C. recta
Tudományos név
Clematis recta
L. (1753)
Szinonimák
  • Anemone recta (L.) K.Krause
  • Clematis bracteosa Banks ex Steud.
  • Clematis corymbosa Poir.
  • Clematis erecta L.
  • Clematis hispanica Mill.
  • Clematis lathyrifolia Besser ex Rchb.
  • Clematis lathyrifolia Bess. ex Reichenb.
  • Clematis tenuiflora DC.
  • Clematis umbraticola Schur
  • Clematitis erecta (L.) Steud.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Felálló iszalag témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Felálló iszalag témájú médiaállományokat és Felálló iszalag témájú kategóriát.

Elterjedése szerkesztés

Főleg Dél- és Kelet-Európában elterjedt faj, Közép-Európában ritka. Meleg száraz hegyoldalak, cserjések lakója. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[1][2]

Jellemzői szerkesztés

Lágyszárú, évelő, az iszalagok között ritkaságszámba menően felálló szárú növény. 50–150 cm magasra nő meg. Szürkészöld levelei páratlanul szárnyaltak. Lepellevei kb. 1 cm hosszúak, szegélyük nemezszerűen molyhos. Július-augusztusban virágzik, igen illatos virágai 1–2 cm átmérőjűek, 4 szirmúak, krémes fehérek. Dekoratív termése aszmagtermés, melyen a megnyúlt bibék tollasan szőrösek. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikryptophyta.

Hatóanyagai szerkesztés

Kis mennyiségben triterpén-szaponinokat, a friss növény protoanemonint tartalmaz.

Felhasználása szerkesztés

A friss növény a bőrrel érintkezve irritációt, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást vált ki, belsőleg a vesére és a bélrendszerre izgató hatású. A száraz növényi részek ártalmatlanok. A homeopátiában a zöld részeket bőrkiütésekre, szemhéj-, illetve kötőhártya-gyulladásra adja, továbbá nyirokcsomó-duzzanat esetén.

Jegyzetek szerkesztés

  1. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források szerkesztés

Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1