A flamand nyelv (saját nevén a Vlaams, mely történetesen megegyezik a holland névvel) a nyugati germán nyelvek része, ám ha figyelembe vesszük a nyelvészet álláspontját, gyakorlatilag teljesen azonos a hollanddal. Nyelvi titulusa számos különböző dologtól függ: akik flamand nemzeti érzelműek rendszerint állítják a flamand nyelv létezését is, mások viszont úgy tartják, hogy a flamand a holland nyelv elnevezése Belgiumban. Ezért létezik olyan elnevezés is, hogy belgiumi holland nyelv. Alapjában véve két változata van: a Belgiumban használt flamand, amely a hivatalos közegek és tanintézmények nyelve, de a holland irodalmi nyelvvel ez teljesen azonos, csak pár helyi jellegzetességet és apróbb hangtani eltérést mutat. A franciaországi flamandok nyelvjárásában sok a francia nyelvből származó jövevényszó, ennek ellenére az ottani flamand nyelvjárás nem különbözik úgy, hogy a belgiumiak és a hollandok ne lennének képesek megérteni. A flamand nyelv viszonya a hollandhoz erősen hasonlít az ausztriai és németországi német vagy a moldáv és román nyelv esetére.

Flamand nyelv
Vlaams
BeszélikBelgium
Terület Németalföld
Beszélők száma5 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    nyugati germán nyelvek
     déli csoport
      flamand nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Belgium
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2-
ISO 639-3vls

A flamand hollandhoz való viszonya szerkesztés

A flamand Belgium többségi nyelve. A hollandtól főleg az írott formától kevésbé eltérő kiejtésében különbözik, illetve a nyelvjárásainak vannak kisebb lexikai és kiejtésbeli differenciái. A holland-belga határ két oldalán beszélt flamand és holland nyelvjárások teljes mértékben megegyeznek.

A holland sztenderd nyelv a közép-hollandiai tartományokban beszélt nyelvjáráson alapul, de a brabanti flamand nyelvjárásból is sokat kölcsönzött. A holland és flamand irodalmi nyelv helyesírása is szinte azonos.

Szókincsét tekintve a belgiumi flamandnak is vannak francia, illetve vallon jövevényszavai (ironikus módon azonban ez sem tér el a franciától), ami nem jellemző a brabanti nyelvjárásra, minthogy az is alkotó eleme lett a holland írott normának. Mindenesetre az észak-holland nyelvjárások között még több sajátosságot lehet felfedezni a lexikában, mint a holland és a flamand között.

Írásos forrásokból azonban kimutatható, hogy évszázadokkal ezelőtt a mai Belgiumban beszélt nyelvjárások még eléggé eltértek a Németalföld északabbi részén beszélt dialektusoktól. A flandriai városoknak mind megvoltak a maguk nyelvjárásai. A 19. században kialakuló németalföldi irodalmi nyelv azonban könnyen homogenizálódhatott, hisz szoros kapcsolat volt az itteni városok, közösségek és tartományok között, azonkívül a sík alföldi terület is mindinkább segítette ezt a folyamatot.

Hendrik Conscience 19. századi író volt az, aki a független Belgiumban először alkotott flamand nyelven, addig az országban a francia volt az uralkodó nyelv, míg a flamand nyelv megvetés tárgya volt. Conscience így akarta öntudatukra ébreszteni a flamandokat, nehogy elfranciásodjanak. Az úgynevezett flamand mozgalom Flandria autonómiájáért küzdött Belgiumon belül és az oktatásban a holland nyelv bevezetését sürgette, mert a flamandot azonosnak ítélte a hollanddal.

Az utóbbi években költők, nemzeti érzelmű politikusok, értelmiségiek egy része is szorgalmazta a flamand és a holland megkülönböztetését, ezért a flamand írott nyelvben is igyekeznek felerősíteni a helyi sajátosságokat. Mások viszont a teljes egyesülést szorgalmazzák a hollanddal. A flamand nyelven kiadott könyvek, újságok, vagy akár filmek a hollandok számára egyaránt nézhető, élvezhető termékek.

A 20. század 90-es éveiben egy újfajta sajátos nyelvjárás kezdett kialakulni Flandria vidékein, a tussentaal(wd), amelyben a flamand és a holland tulajdonságai keverednek. Ezt a nyelvjárást a városi réteg lekicsinylően kezeli.

További információk szerkesztés