Nyugati germán nyelvek

nyelvcsoport

A nyugati germán nyelvek a germán nyelvek egyik nagy ága. Közéjük tartoznak a mai Németország területén a Nyugatrómai Birodalom összeomlásáig élt germán népek nyelvének utódai, azaz az anglofríz nyelvek (angol és fríz), a német, a holland, illetve ezek dialektusai. Szintén a nyugati germán nyelvek közé tartozik a jiddis.

Angol nyelv

szerkesztés

A Nyugatrómai Birodalom összeomlásával egyidőben, az 5. század közepétől a Németalföld nyugati felén élő angol, szász és jüt törzsek inváziót indítottak a Brit-szigetek ellen, és elfoglalták a piktek és kelták (gaelek) által lakott területeket. Az angol nyelv tehát az 5. századtól indult önálló fejlődésnek.

Német nyelv

szerkesztés

A német nyelv dialektusokban meglehetősen gazdag. A dialektusok három fő zónára bontják a németül beszélő területeket: alnémet (niederdeutsch), középnémet (mitteldeutsch) és felnémet (hochdeutsch).

A felnémet az Alpokban élő germán lakosság körében az 5–7. században lezajlott úgynevezett második vagy ófelnémet hangeltolódás eredményeként vált el a többi német dialektustól. A folyamat később a középnémet dialektusban is lezajlott.

A standard német nyelv a lutheri Biblia-fordítás kapcsán alakult ki a felnémet és középnémet dialektusból. Ma a Hannover környéki nyelvjárás áll a legközelebb a standard német nyelvhez.

Holland nyelv

szerkesztés

A holland nyelv az anglofríz nyelvek legközelebbi rokona, amely azonban korán elkülönült a szomszédos fríz nyelv dialektusaitól, és jó ideig az ónémet nyelvvel együtt fejlődött. Azonban az alnémethez hasonlóan nem vett részt a második hangeltolódásban, így fejlődési útja is elvált a standard némettől.

Közös vonások

szerkesztés

A nyugati germán nyelvek közeli rokonságban állnak egymással, amely már kezdő nyelvtanulóként is szembeötlő, még olyan nyelvek esetén is, mint az angol és a német, jóllehet, az előbbi egy szigeten fejlődött tovább, így jelentős latin és ófrancia hatás érte. A legalapvetőbb jelenségeket megnevező szavak mellett teljes nyelvtani szerkezetek és rendszerek feleltethetőek meg egymásnak.

Névelő:

  • the house és the answer ~ die, der; das (a die alak megfelelője angolban csak magánhangzóval kezdődő szó előtt jelentkezik)

Névmások:

  • this, these ~ dies, diese, dieser, dieses (ez)
  • I ~ ich (én)
  • thou (régies) ~ du (te)
  • she ~ sie (ő, nőnem)
  • him ~ ihm (őt, neki; hímnem)
  • here ~ hier (itt)
  • there ~ dort (ott)
stb.

Névmások és a belőlük alakult vonatkozó névmások, illetve kötőszavak:

  • das ~ that (az, az a…)
  • das ~ that (ami)
  • dass ~ that (hogy)

A w-vel kezdődő kérdő névmások töve:

  • why? ~ warum?
  • Where? Who? ~ Wo? Wohin? Wer? (hol/hová? ki?)
stb.

Az elöljárószavak:

  • in ~ in (-ban/-ben, benne)
  • on ~ an (-on/-en/-ön, rajta)
stb.

Az általános többes szám és a szász genitívjele: s ~ s.

A fosztóképző: un- ~ un-, pl. un|believable ~ un|glaublich (hihetetlen).

A módbeli segédigék és jelentésárnyalataik, melyek használata eltérhet:

  • will ~ will (’fog, akar’; angolban az ’akarni’ jelentése ritkább)

Ich will da sein. ~ ott akarok lenni

You exist because I willed it. ~ Létezel, mert úgy akartam.

I will her to survive. ~ Akarom, hogy túlélje.

What is your will? Mit akarsz?

I will her to live Akarom, hogy éljen

  • may, might ~ mögen, mag

Ezek esetében a valószínűség és a kötőmód használata a mai napig mindkét nyelvben megfigyelhető, de a megterheltség és a stiláris regiszter már eltéréseket mutat:

  • Sie mag 16 jahre alt sein. (Talán 16 éves lehet.)
  • You might say that. (Úgy is mondhatjuk/Úgy is mondhatnánk.)

Továbbá a régies angol:

  • Long may she reign! (Uralkodjon sokáig [a királynő]!)

és a német

  • Er möge lange leben! (Éljen soká!)

A testrészek nevei:

  • the hand, the hands ~ die Hand, die Hände (a kéz, a kezek)
  • the finger, the fingers ~ der Finger, die Finger (az ujj, az ujjak)
  • the nail, the nails ~ der Nagel, die Nägel (a köröm, a körmök)
  • (the nail, the nails ~ der Nagel, die Nägel ~ szög, szögek midnkét nyelvben)
  • the navel, the navels ~ der Nabel, die Nabel (a köldök, a köldökök)
stb.

Alapvető tulajdonságok:

  • sharp ~ scharf (éles)
  • small ~ schmall (angol: ’kicsi’, német: ’keskeny’)
  • shape ~ schaffen (alak; alakítani, formázni)
  • raw ~ roh (nyers [étel], feldolgozatlan [anyag], kidolgozatlan [folyamat] jelentés mindkét nyelvben)
  • frolic(s) ~ froh ~ vidámság, vidám

Érzékszervi érzékelés:

  • cold ~ kalt (hideg)
  • warm ~ warm (meleg
  • growth ~ gross (növekedni / nagy)
  • sweet ~ süß (édes)
  • salted ~ salzig (sós)
  • bitter ~ bitter (keserű)
  • sour ~ sauer (savanyú)
  • cool ~ kühl (hűvös)
  • lukewarm ~ lauwarm (langyos)
  • lust ~ Die Lust ~ vágy/kedv
stb.

A néma k-t tartalmazó szavak. A leírásban külön jelöltük azt, hogy a k eltűnésével hangzásilag két szó is egybeesett: a knight ('lovag') és night ('éjszaka'), illetve a kneed ('gyúrni') és a need ('szükséges'). A helyesírás a hangtani változást nem jelöli. A német megfelelőkben nemcsak a k nem tűnt el, de a magánhangzók is különbözőek. A szolga/lovag jelentések kialakulásában a germán nyelvekre jellemző flexió mindkét nyelvben megfigyelhető (Knee ~ Knight és das Knie ~ der Knecht), jelentéstanilag motivált, aki térdelt, többnyire alattvaló volt.

  • knee ~ das Knie ~ térd
  • kneed ~ kneten ~ gyúr (tesztát)
  • ! need ~ die Not (die Nöte) ~ szükség, szükségel
  • knot ~ der Knoten ~ csomó (hajózásban is)
  • know ~ können/kennen ~ ismerni, tudni
  • knight ~ der Knecht ~ lovag / szolga (aki térdel)
  • ! night ~die Nacht (Die Nächte) ~ éjszaka
  • gnat ~ Gnitzen ~ púpos szúnyog / szúnyogok (állattan).
  • gnaw ~ nagen ~ rágcsálni, harapdálni
  • knob ~ der Knopf ~ gomb
  • knuckle ~ der Knöchel ~ ujjperc, ujjbütyök
  • knoll ~ die Knolle ~ rög, gumó, virághagyma, dombocska
  • knurl ~ knorren ~ bütyök (fán); gallyakkal teli fatörzs

További információk

szerkesztés