Flippáz
A flippázok transzmembrán lipidtranszport-fehérjék a sejtmembránban, melyek az ABC transzporter vagy a P4-típusú ATPáz családokban. Ezek segítik a foszfolipidek a sejtmembrán két rétege közti mozgatását (transzverzális, más néven „flip-flop” diffúzió). A foszfolipid-kettősréteg aszimmetrikus molekulaelrendezésének aktív fenntartásának lehetőségét már az 1970-es évek elején feltételezte Mark Bretscher.[2][3] Bár a foszfolipidek a membrán síkjában gyorsan diffundálnak, poláris fejcsoportjuk nem tud könnyen áthaladni a kettős réteg hidrofób közepén, ami az ez irányú diffúziót korlátozza. Egyes flippázok – melyeket gyakran neveznek szkramblázoknak[1] – energiafüggetlenek és kétirányúak, a két oldal reverzibilis egyensúlyát okozva, míg mások energiafüggőek és egyirányúak, az adenozin-trifoszfát hidrolíziséből felhasználva az energiát a foszfolipid adott irányba való mozgatásához.[4] A flippázok lipideket az exoplazmatikus oldalból a citoszolikus felé mozgató szállítófehérjék, míg a floppázok az ellentétes irányba szállítanak.[1]
| Foszfolipid-szállító ATPáz 11A | |
| Azonosítók | |
| Jel | ATP11A |
| Egyéb adatok | |
| Lokusz | 13. krom. p14 |
Sok sejt tart fenn aszimmetrikus foszfolipid-eloszlást a két membránréteg közt.[5] Az aszimmetria megszűnése, különösen az anionos foszfatidilszerin exoplazmatikus oldalon való megjelenése az apoptózis korai jele[6] és az efferocitózis jele lehet.[7] Ez megjelenik a neuronokban az Alzheimer-kór esetén, melyek apoptózisa a β-amiloidok megnövekedett mennyiségére adott válasz, amiről feltételezték, hogy neurodegeneratív betegségekben jelenhet meg.[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Hankins, Hannah M. (2015. január 1.). „Role of Flippases, Scramblases and Transfer Proteins in Phosphatidylserine Subcellular Distribution”. Traffic 16 (1), 35–47. o. DOI:10.1111/tra.12233. PMID 25284293.
- ↑ Bretscher, Mark S. (1972. március 1.). „Asymmetrical Lipid Bilayer Structure for Biological Membranes”. Nature New Biology 236 (61), 11–12. o. DOI:10.1038/newbio236011a0. PMID 4502419.
- ↑ Bretscher, Mark. Some Aspects of Membrane Structure, Perspectives in membrane biology first Mexican Society of Biochemistry symposium. New York: Academic Press, 3–24. o. (1974. április 2.). ISBN 9780323143592
- ↑ Holthuis, Joost CM (2005). „Lipid traffic: floppy drives and a superhighway”. Nature Reviews Molecular Cell Biology 6 (3), 209–220. o. DOI:10.1038/nrm1591. PMID 15738987.
- ↑ Lodish, H, Berk A, Matsudaira P, Kaiser CA, Krieger M, Scott MP, Zipursky SL, Darnell J. (2004). Molecular Cell Biology, 5th, New York: WH Freeman.
- ↑ Castegna, A (2004). „Modulation of phospholipid asymmetry in synaptosomal membranes by the lipid peroxidation products, 4-hydroxynonenal and acrolein: implications for Alzheimer's disease”. Brain Res 1004 (1–2), 193–7. o. DOI:10.1016/j.brainres.2004.01.036. PMID 15033435.
- ↑ Nagata, Shigekazu (2021. február 1.). „Sensing and clearance of apoptotic cells”. Current Opinion in Immunology 68, 1–8. o. DOI:10.1016/j.coi.2020.07.007. PMID 32853880.
- ↑ Hafiz Mohmmad Abdul, D. Allan Butterfield (2005. június 30.). „Protection against amyloid beta-peptide (1–42)-induced loss of phospholipid asymmetry in synaptosomal membranes by tricyclodecan-9-xanthogenate (D609) and ferulic acid ethyl ester: Implications for Alzheimer's disease” (angol nyelven). Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular Basis of Disease 1741 (1-2), 140-148. o. DOI:10.1016/j.bbadis.2004.12.002.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Flippase című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Flippase című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
