Folger Ferenc
(1779-1840) besztercebányai kanonok, politikus
Folger Ferenc (Buda, 1779. január 23. – Besztercebánya, 1840. január 29.) besztercebányai kanonok.
| Folger Ferenc | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Folger Ferenc |
| Született |
1779. január 23. Buda |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt |
1840. január 29. (61 évesen) Besztercebánya |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Tisztség | magyar országgyűlési követ |
ÉleteSzerkesztés
A gimnáziumot Besztercebányán és Pozsonyban végezte 1793-ban, midőn az egyházi rendbe lépett. 1799-ben praebendarius, 1800-ban a püspök szertartója, 1803-ban titkárja és szentszéki jegyző, 1806-ban nagylovcsei plébános, 1807-ben egyházkerületi irodaigazgató, 1821-ben besztercebányai kanonok és 1827-ben a szeminárium rektora lett. A pozsonyi országgyűlésen, mint az egyházkerület kiküldöttje, a szabad királyi bányavárosok követeinek szószólója volt.
MunkáiSzerkesztés
Trauerrede auf den Tod Sr. Päpstlichen Heiligkeit Leo XII. bei Gelegenheit des feyerlichen, zu Neusohl am 1. April 1829. abgehaltenen Trauergottesdienstes. Neusohl.
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Hazai s Külföldi Tudósítások 1826. I. 41. sz.
- Schematismus Historicus Dioeces. Neosoliensis 1876. 64. l.
