Főmenü megnyitása

A Forum Gallorum-i csata (Kr. e. 43. április 15.) a mutinai háború első nagy ütközete volt, amelyben Caius Vibius Pansa consul és Marcus Antonius hadai mérték össze erejüket.

Forum Gallorum-i csata
A Forum Gallorum-i csata térképe
A Forum Gallorum-i csata térképe

Konfliktus mutinai háború
Időpont Kr. e. 43. április 15.
Helyszín Forum Gallorum közelében (napjainkban: Olaszország)
Eredmény a republikánusok győzelme
Szemben álló felek
Octavianus és a republikánusokMarcus Antonius
Parancsnokok
Caius Vibius Pansa
Decimus Carfulenus
Aulus Hirtius
Marcus Antonius
Szemben álló erők
két legio
négy újonccohors
két praetorianus cohors
két legio
egy praetorianus cohors

ElőzményekSzerkesztés

Julius Caesar meggyilkolása után a Caesar-pártot ellentétek osztották meg. Az ifjú Octavianus magának követelte a dictator örökét, ami konfliktusokhoz vezetett annak hadvezéreivel, elsősorban Marcus Antoniusszal, Kr. e. 44. consuljával, aki hivatali évét letöltve jobbnak látta a népszerű fiatalember elől biztonságosabb helyre húzódni. Antonius így, miután a számára kisorsolt Macedonia provinciát elcserélte a katonai szempontból sokkal nagyobb jelentőségű Gallia Cisalpinára, északnak vonult, hogy átvegye az irányítását. Ebben megakadályozta Decimus Brutus, a republikánus helytartó, és elsáncolta magát a tartományi székhelyen, Mutinában (ma Modena). A kitörő mutinai háborúba a senatus és Octavianus is bekapcsolódott.

A csataSzerkesztés

A köztársasági erők fővezére Aulus Hirtius consul volt, akinek társa, Caius Vibius Pansa a toborzással volt megbízva. Hirtius és Octavianus seregei nem támadták meg Antonius ostromló csapatait, mivel várták Pansa érkezését. A közelgő sereg fogadására az Antoniustól elpártolt Mars-legiót és Octavianus praetorianus alakulatait küldték elé Decimus Carfulenus vezetése alatt. A hegyszorosokon zavartalanul keltek át, ám amikor kijutottak a via Aemiliára, csapdába kerültek: a patakok által szabdalt, mocsaras területen rejtőzködő veterán legiósok rátörtek Pansa seregtestére. A csata három helyszínen zajlott: a praetorianusok Antonius praetorianusaival harcoltak az úton, míg tőlük két oldalra, a töltés miatt egymást nem látó Mars-legiós egységek Pansa és Decimus Carfulenus alatt védekeztek.

Az öldöklő csatában Carfulenus (Appianosznál Carsuleius) tartani tudta magát, Octavianus praetorianus alakulatai viszont teljesen elpusztultak. Pansa katonái fejvesztve menekültek vissza a táborukba, amikor vezérüket egy lándzsa megsebesítette az ágyékán. Az eddig tudatosan hátul hagyott, újonnan toborzott csapatok zavarodottan figyelték az eseményeket, majd a Mars-legio megfutamodása után Antonius hadai megtámadták őket, és az újoncok között szörnyű mészárlást vittek végbe. Már esteledett, amikor diadalmámorban visszaindultak vezérükhöz, de ekkor megjelent Hirtius a másik, Antoniustól átpártolt, szintén kiválóan képzett legio élén. A friss, tökéletes rendben felsorakozó sereg hatalmas fölényben volt Antonius kifáradt katonáival szemben, és nagy veszteségeket okozott nekik. Hirtius, ismerve a mocsaras tájat, nem indult a sötétben menekülő ellenfél üldözésére.

Pansa és Antonius körülbelül a részt vevő csapatok felét veszítette el, Hirtius veszteségei csekélyek voltak (Cicero 14. Philippikájában azt állította, hogy Hirtius egy embert sem veszített a csatában.)

KövetkezményekSzerkesztés

Antonius első vereségét hamarosan a második, végső követte a mutinai csatában (április 21.), amikor is katonái zömét elvesztette, és Galliába menekült Lepidushoz. Hirtius ebben az ütközetben elesett, Pansa pedig április 22-én belehalt Forum Gallorumnál szerzett sérüléseibe Bononiában (Bologna).

ForrásSzerkesztés