François Marius Granet

francia festő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. szeptember 10.

François Marius Granet (Aix-en-Provence, 1775. december 17. – Aix-en-Provence, 1849. november 21.) francia festőművész.

François Marius Granet
Született1775. december 17.[1][2][3][4][5]
Aix-en-Provence
Elhunyt1849. november 21. (73 évesen)[1][6][7][2][3]
Aix-en-Provence
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • festőművész
  • kurátor
  • rajzoló
  • akvarellista
  • emlékíró
  • formatervező
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend tisztje
  • Szent Mihály-rend lovagja
  • a francia Becsületrend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz François Marius Granet témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

François Marius Granet egy építőmester fia volt. Alapfokú művészeti oktatásban szülővárosa, Aix-en-Provence városi rajziskolájában részesült. Ott kötött barátságot Auguste de Forbin (Louis Nicolas Philippe Auguste de Forbin) gróffal, akinek segítségével belépett Jacques-Louis David mesteriskolájába, de nem sokáig maradt ott. Egy ideig Forbin-nel Itáliát járta, majd Párizsba visszatérve a Louvre-ban dolgozott.

Itáliában, ahová ismét elment, főleg a firenzei és a velencei festői iskolát tanulmányozta, tőlük a stílus tisztaságát és a kompozíció bizonyos szimmetriáját vette át. Ott készítette Intérieur de l'église souterraine de San Martino in Monte à Rome (A római San Martino in Monte altemplom enteriőrje, 1802) című képét is. Itáliában festett művei közé tartozik még figyelemre méltó munkája, a Stella en prison (Stella francia festő a börtönben, 1810; a moszkvai Puskin Múzeumban). Rómában nagy sikert aratott, elküldték Párizsba is, ahol ugyanolyan nagy hatást keltett. A Chœur de la chapelle des Capucins place de Barberini à Rome (A Kapucinusok-kápolna kórusa a római Barberini téren) című festményt Granet legszebb művei között tartják számon. Híres festménye a La Trinité-des-Monts et la Villa Médicis, à Rome is (1808; Párizs, Louvre).

1824-ben kinevezték a francia királyi múzeumok restaurátorává, majd az Institut de France tagjává választották, és Lajos Fülöp kinevezte a versailles-i kastély múzeuma restaurátorává. Miután ezt a pozícióját 1848-ban elvesztette, Aix-en-Provence-ban telepedett le, ahol megalapította a nevét viselő múzeumot.

Granet tehetségének meghatározó jellemzője a teljes harmónia a képeinek főszereplői és a környezet között, amelybe helyezte őket. Elsősorban fényhatásokkal dolgozott, de egyes műveinek témaválasztásával, helyszíneivel és az alakok egyénítésével a történelmi festészet stílusához és szigorúságához került közel.

  1. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Nationalmuseum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. François Marius Granet (holland nyelven)
  7. François Marius or Marie Granet (angol nyelven). Oxford University Press, 2006