Franjo Kogoj
Franjo Kogoj (Kranjska Gora, 1894. október 13. – Kranjska Gora, 1983. szeptember 30.) horvát allergológus és dermatovenerológus, 1947-től a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja és alelnöke, valamint számos hazai és külföldi akadémia tiszteletbeli és levelező tagja. Négy egyetem honoris causa doktora. Horvátországban a tudományos dermatovenereológia megalapítója.[1]
| Franjo Kogoj | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1894. október 13. |
| Elhunyt | 1983. szeptember 30. (88 évesen) |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái |
|
Élete szerkesztés
A Júliai Alpok alatt fekvő Kranjska Gorán született 1894-ben. Orvosi tanulmányait Prágában végezte 1920-ban, majd dermatovenereológia szakosodása után Brünnben habilitált.[1] Ezután Brünnben magántanár lett. 1923-ban költözött Zágrábba, ahol Bőr- és Nemibetegségek Klinikán dolgozott, amelynek 1927 és 1965 között igazgatója, és a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karának rendes tanára volt. [1][2] Az 1933/1934-es, az 1948/49-es, és az 1951/52-es tanévben a kar dékánja volt.[3] Több cikluson át dékánhelyettesként is tevékenykedett. 1952-ben Albin Brnobić-tyal közösen megalapította a Horvát Orvosszövetség Allergológiai Szakosztályát, hogy összefogja az allergiás betegségeket kutatni kívánó orvosok munkáját. 1955-ben a Ljubljanai Bőr- és Nemibetegség Klinika tudományos munkájának szakértő vezetője és szervezője lett, mely poziciót 1964-ig töltötte be. Így Kogoj professzor egy egész évtizeden keresztül egyszerre két klinikát vezetett, egyet Zágrábban és egyet Ljubljanában.[1]
1965-ben az ő kezdeményezésére megalapították a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Hvari Allergia Központját.[4] A központ először felújított helyiségekben kapott helyet, majd 1973-ban egy korszerűen felszerelt helyiségbe költöztették, így az allergológia és klinikai immunológia területén minden szükséges munka ott megtörténhetett. 1967-ben új vezetői megbízást kapott, a Klinikai Orvostudományi Intézet igazgatója lett. Hivatalában 1974-ig maradt. 1947-től a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, 1958 és 1972 között alelnöke volt. 1962-ben életműdíjat kapott.[1]
Tudományos munkássága szerkesztés
Kogoj professzor tudományos kutatási területe az allergia, az ekcéma, a bőr tuberkulózis és a hematoderma volt.[1] Különösen az allergiák monitorozásában, prognózisában, profilaxisában és kezelésében vett részt. Az allergológia területén anticutinok és procutinok, az egymásra épülő tuberkulin-trichofitikus reakciók, az allergiás bőrreakciók, az egymásra épülő epicutan reakciók, az egymásra épülő tuberkulinreakciók, a gyógyszeres exantéma, a gyógyszeres dermatopátia, a pruritus, az allergia, és a viszketésnek a kortikotropin terápiában és a bőrgyógyászatban betöltött szerepe érdekelte. Bevezette a bőrgyógyászati terminológiába a pruridermatitis elnevezést a neurodermatitis, endogén ekcéma, prurigo-asthma, prurigo Besnier elnevezések helyett.[5]
Foglalkozott a szifilisz klinikájával, szerológiájával és terápiájával, ahol figyelmeztetett az ún. kritikus pillanatra a szifilisz kezelésében.[3] Tudományos érdeme a „Kogoj-féle spongiform micropustula”, mint szövettani újdonság leírása, mely az orvosi szakirodalomban az ő nevét viseli. A diffúz palmoplantáris keratodermák egyik fajtájának a „mal de meledának” a végső meghatározása szintén Kogoj érdeme.[2] Körülbelül 230 tudományos és szakmai közleménye, 5 könyve, monográfiája, valamint segédkönyv és tankönyv punlikációi jelentek meg. 70 tudományos és szakmai közleménye foglalkozik allergológiai és immunbiológiai kérdésekkel.[6] [7]
Fő művei szerkesztés
- Histologie des pustuloses amicrobiennes. Bull Soc Francais Dermatol Syph, 1962.
- Un cas de maladie de Hallopeau, Acta Derm Venereol, 1927/28.
- Hypertrichosis an abheilten Psoriasisherden, Leipzig, 1937.
- Mljetska bolest, Zagreb, 1963.
- O postanku nekih bolesti, Zagreb, 1955.
- Psoriasis arthropathica liječena penicilinom: ujedno prilog pitanju etiologije, Zagreb, 1945.
- Dijagnoza profesionalnog egzema, Zagreb, 1968.
- Formenkreis der ichthyosiformen und keratotischen Hauterkrankungen, Stuttgart, 1970.
- Izvješća dermatovenerološke klinike u Zagrebu: knjiga 1. – 2. Zagreb, 1952.
- Kritički moment kao opća koncepcija antiluičnog liječenja, Izvješća dermatovenerološke klinike u Zagrebu:knjiga 1. – 2.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f Hrvatska enciklopedija
- ↑ a b Lipozenčić-Brnobić 55. o.
- ↑ a b Lipozenčić-Brnobić 56. o.
- ↑ Lipozenčić-Brnobić 60. o.
- ↑ Lipozenčić-Brnobić 60-62. o.
- ↑ Lipozenčić-Brnobić 53. o.
- ↑ Lipozenčić-Brnobić 62. o.
Források szerkesztés
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Kogoj, Franjo. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- ↑ Lipozenčić-Brnobić: Jasna Lipozenčić – Albin Brnobić: Academican Franjo Kogojand allergology in Croatia. Rad Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti. Medicinske znanosti, XXXII. évf. 499. sz. (2008) 53–66. o. Hozzáférés: 2022. május 22.
- ↑ Proleksis: Proleksis enciklopedija: Kogoj, Franjo. http://www.proleksis.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. május 21.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Franjo Kogoj című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.