Főmenü megnyitása

Frank Farian (eredeti nevén Franz Reuther) (Kirn, 1941. július 18. –) német zenei producer és dalszerző, aki leginkább a nagy sikerű Boney M. diszkóegyüttes és a Milli Vanilli duó alapítójaként és menedzsereként vált ismertté, de további sikeres együttesek is fűződnek a nevéhez. Személyisége meglehetősen ellentmondásos, mivel több nagy botrány is övezte tevékenységét. A Boney M. együttes férfi énekese, Bobby Farrell vokáljait valójában Farian énekelte, ez azonban nem okozott túl nagy megrökönyödést a közönség előtt, azonban az 1990-ben kirobbant Milli Vanilli botrány majdnem Farian karrierjét is romba döntötte. Az együttes összes dalát ugyanis más zenészek vették föl, mint Rob Pilátus és Fab Morvan, az együttes tagjai.

Frank Farian
Frank Farian.jpeg
Életrajzi adatok
Született 1941. július 18. (78 éves)[1][2]
Kirn[3]
Pályafutás
Műfajok
Kapcsolódó előadó(k) Boney M., Milli Vanilli, La Bouche, Le Click, Eruption, No Mercy, Far Corporation, Meat Loaf
Hangszer énekhang
Tevékenység
Kiadók
  • Hansa
  • Interface Message Processor

Frank Farian weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Farian témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Kirn-ben született. Kezdetben szakácsként dolgozott, mielőtt a zeneipar felé fordult. 1967 áprilisában kiadott egy kislemezt Will You Ever Be Mine címmel "Frankie Farian" álnéven. Eleinte előadóként nem gyakorolt nagy hatást a zeneiparra, egészen 1975-ig, amikor kiadta a Baby Do You Wanna Bump című kislemezt a Boney M. művésznév alatt, amely sikeresnek bizonyult. (Előtte egy kisebb sikere volt, 1973-ban a "Was kann schöner sein" című kislemez.)[4] Mivel Farian nem kívánt reflektorfénybe kerülni, így énekeseket bérelt fel, akik a videoklipeken és az élő fellépések alkalmával előadták a Boney M. dalait. Az 1970-es években a női vokalisták Marcia Barrett és Liz Mitchell voltak, a férfi frontember, Bobby Farrell sorait Farian énekelte (Farrell csak 1980-tól énekelhetett albumon, addig csak koncerteken, 1981-ben pedig ki is vált az együttesből).

Farian ezután megalapította a Far Corporation nevű supergroup-ot, amelynek tagjai Steve Lukather, David Paich, Bobby Kimball, Simon Phillips és Robin McAuley voltak, közülük többen is a Toto együttesből váltak ki.[5] 1986-ban részt vett Meat Loaf Blind Before I Stop című albumának elkészítésénél producerként és vokalistaként.[6]

1988-ban megalapította a Milli Vanilli fiúegyüttest, amelynek tagja Rob Pilatus és Fab Morvan volt. 1990-ben egy interjút követően kiderült, hogy a duó tagjai csupán táncosként és frontemberként funkcionáltak, minden dalukat Farian és felbérelt zenészei írták meg és adták elő.[7] A csapat Grammy-jelölését visszavonták, az addig nyert Grammy-díjukat elvették, az Egyesült Államokban pedig legalább 27 bírósági keresetet nyújtottak be a produkció ellen csalás vádjával.[8][9][10] Farian ezek után két hasonló, népszerű együttes producere és alapítója lett, a La Bouche-é és a Le Click-é. Ezen felül részt vett az Eruption és a No Mercy együttesek munkájában is (előbbinek 1977 óta menedzsere volt). De ezek a sikerek már nem voltak olyan erőteljesek, mint a Bonny M. A Milli Vanilli miatt kirobbant botrány megingatta a Farianba vetett bizalmat.

Később korábbi együttesei munkásságából próbált megélni, de már nem ért el komolyabb sikereket. Napjainkban Miamiban él.[11]

Produceri diszkográfiaSzerkesztés

Boney M.
  • Take the Heat off Me (#2 Németország, #1 Svédország)
  • Love for Sale (#1 Németország, #1 Svédország, #2 Hollandia)
  • Nightflight to Venus (#1 Egyesült Királyság, #1 Németország, #1 Hollandia)
  • Oceans of Fantasy (#1 Egyesült Királyság, #1 Németország, #3 Hollandia)
  • The Magic of Boney M. – 20 Golden Hits (#1 Egyesült Királyság, #2 Németország, #2 Új-Zéland)
  • Gold – 20 Super Hits (#2 Hollandia, #2 Új-Zéland)
Milli Vanilli
  • All or Nothing (#4 Németország, #1 Ausztrália, #1 Új-Zéland)
  • Girl You Know It's True (#1 Egyesült Államok, #1 Kanada)
La Bouche
  • Sweet Dreams (#2 Finnország, #2 Svájc, #10 Ausztrália)
No Mercy
  • My Promise (1996) (#4 Ausztrália, #3 Hollandia)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Frank Farian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  4. Offizielle Deutsche Charts - Offizielle Deutsche Charts. Offiziellecharts.de . (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  5. Roberts, David. British Hit Singles & Albums, 19th, London: Guinness World Records Limited, 195. o. (2006). ISBN 1-904994-10-5 
  6. Roberts, David. British Hit Singles & Albums, 19th, London: Guinness World Records Limited, 358. o. (2006). ISBN 1-904994-10-5 
  7. Tobler, John. NME Rock 'N' Roll Years, 1st, London: Reed International Books Ltd., 479. o.. CN 5585 (1991) 
  8. Judge Rejects Milli Vanilli Refund Plan (angol nyelven). The New York Times, 1991. augusztus 13. (Hozzáférés: 2006. március 21.)
  9. Archived copy. [2010. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
  10. Ulysses Torassa: The Plain Dealer : Suit seeks refunds for Ohioans who bought Milli Vanilli album. [2010. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
  11. dpa news - Top Stories. Dpa-international.com . (Hozzáférés: 2016. március 13.)[halott link]

További információkSzerkesztés